Példabeszédek 8
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Voici la sagesse qui appelle, la raison qui élève la voix.
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
Sur la cime des hauteurs qui bordent la route, au croisement des chemins, elle s’est postée.
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
Dans le voisinage des portes qui conduisent dans la cité, à l’entrée des avenues, elle fait retentir ses apostrophes:
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
"Mortels, c’est vous que j’appelle; fils de l’homme, c’est à vous que s’adresse ma voix.
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Niais, sachez le prix de la réflexion; sots, sachez le prix de l’intelligence.
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Ecoutez, car j’énonce de nobles vérités, et mes lèvres s’ouvrent pour des leçons de droiture.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Oui, ma bouche ne profère que vérité, et mes lèvres ont horreur de l’impiété.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Elles sont empreintes de droiture, toutes les paroles de ma bouche; en elles, rien d’équivoque ni de louche.
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Toutes sont loyales au gré de l’homme intelligent, et probes pour qui possède le savoir.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Attachez à ma morale plus de prix qu’à l’argent, à la vraie connaissance plus qu’à l’or de choix.
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
C’Est que la sagesse est plus précieuse que les perles: tous les biens réunis ne la valent point.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Je suis la sagesse, en pleine possession de la réflexion; j’atteins la science des habiles conceptions.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Craindre l’Eternel, c’est haïr le mal; l’orgueil et l’arrogance, le chemin du malfaiteur, la bouche perverse, voilà ce que je déteste.
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
A moi les conseils, gage de succès; je suis l’intelligence, et la force est mon attribut.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Par moi règnent les rois, et les princes fondent des lois de justice.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Par moi gouvernent les grands et les nobles, tous ceux qui rendent la justice sur terre.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
J’Aime qui m’aime, et qui me cherche me trouve.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Avec moi sont richesse et honneur, fortune durable et juste récompense.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Mon fruit est meilleur que l’or et les métaux précieux, et mon produit que l’argent de choix.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Je suis avec persévérance la voie de la justice, les sentiers de l’équité,
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
en donnant à ceux qui m’aiment des biens en partage, en remplissant leurs trésors.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
L’Eternel me créa au début de son action, antérieurement à ses œuvres, dès l’origine des choses.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Dès les temps antiques, je fus formée, tout au commencement, bien avant la naissance de la terre.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
II n’y avait pas encore d’océan quand je naquis, ni de sources chargées d’eaux.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Avant les montagnes plongeant dans les profondeurs, avant les coteaux, je fus douée de vie,
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
avant que Dieu eût fait la terre et ses vastes espaces, la masse des glèbes du sol.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Quand il affermit les cieux, j’étais là, et quand il traça un cercle autour de la surface de l’abîme;
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
quand il consolida les nuées dans les régions supérieures, quand jaillirent avec force les sources souterraines;
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
quand il imposa à la mer ses limites, empêchant les eaux d’enfreindre son ordre, et qu’il fixa les fondements de la terre.
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Alors j’étais à ses côtés, habile ouvrière, dans un enchantement perpétuel, goûtant en sa présence des joies sans fin,
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
m’égayant sur son globe terrestre et faisant mes délices des fils de l’homme.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Et maintenant, mes fils, écoutez-moi: heureux ceux qui suivent fidèlement mes voies!
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Ecoutez la loi morale pour devenir sages, et ne la traitez pas avec mépris.
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Heureux l’homme qui m’obéit, en accourant à mes portes jour par jour et en observant les piliers sur lesquels s’ouvre ma demeure!
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Car celui qui m’a trouvée a trouvé la vie et conquis la bienveillance de l’Eternel."
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Mais qui me manque se perd lui-même: me haïr, c’est aimer la mort!
