< Példabeszédek 8 >
1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
It is as if wisdom, with great understanding [of many things], is calling [PRS] out [to people].
2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
Wisdom stands on hilltops and at crossroads.
3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
[Wisdom also stands] at the city gates and shouts loudly,
4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
“I am calling to everyone! I am shouting loudly to all people!
5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
You people who do not know how to do things that are smart to do, get sound judgment; you foolish people, get good understanding!
6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Listen to me, because I have some excellent/important things to say. What I say is what is fair/right.
7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
I speak what is true; I detest speaking [MTY] what is false/deceptive.
8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Everything that I say is honest; there is nothing that I say that deceives [people].
9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
My words are clear to those who have good sense; those who are wise know that what I say is right.
10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
[If someone offers you the kind of teaching I give] or offers you silver, choose my teaching. [If he offers to show you how to be wise] or offers you gold, choose to know how to be wise,
11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
because wisdom is more valuable than jewels. Nothing that you desire [is as valuable] as being wise.
12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
I, wisdom, and understanding of what is smart to do, cannot be separated. We are like two people who live in the same house. I know how to be wise and how to make smart decisions.
13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
[All the people] who revere Yahweh hate evil. I, wisdom, hate [people who are] proud and [people] who think they are more important [than others]. I hate [people who] behave in an evil way and those who say things to deceive [others].
14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
I give [people] good advice and I enable them to do things that are wise. I understand how things really are, and I am strong.
15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
When kings are wise, they rule [well]; and when rulers are wise, they make laws that are just/fair.
16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Rulers govern their people with the help of me, wisdom, and those who have authority decide things fairly/just with my help.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
I, [wisdom], love [all] those who love me, and [all] those who truly seek me [will] find me.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
I enable [people] to become rich and to be honored; [I enable them to have] wealth that will last and to be successful.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
What I can give people is more valuable than fine/pure gold and the best silver.
20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
I always do what is righteous and just/fair.
21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
I give wealth to those who love me; I fill their houses with valuable things.
22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Yahweh created me, [wisdom], when he began [to create the world]; he created me [to do my work] before he created anything else.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
He appointed me long ago, before he created the earth.
24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
I was born before the oceans were [created], when there were no springs from which water flowed.
25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
I was born before the hills and mountains were formed;
26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
[I, wisdom], was born before Yahweh made the earth, before he made the fields and the soil on the earth.
27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
I was there when Yahweh put the sky in place, when he marked the place [in the distance] where the sky and the oceans [seem to] come together.
28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
I was there when Yahweh put the clouds above [the earth] and when he caused the water that is inside the earth to be secure.
29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
I was there when he fixed a boundary for the seas, so that the water in the seas would not go past those boundaries, and when he put down the foundations which support the earth.
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
I was at the side of Yahweh, the master worker (OR, as though I was his child). I caused him to be happy every day, and I was always rejoicing when I was with him.
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
I was delighted with the world that he created; I was happy with the people whom he created, too.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
So, [you people who are like] my sons, listen to me. [I am] pleased with [all] those who obey my teachings.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Listen [carefully] to what I teach you and become wise. Do not reject my teaching!
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
[I am] pleased with those who listen to me, those who are outside my house every day, waiting [for me to come out].
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Those who find me will have [a long] life, and Yahweh [will] be pleased with them.
36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
But those who stray away from me [just] harm themselves. All those who hate me, [it is as though] [IRO] they are loving death.”