Példabeszédek 7
1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
Mwanakomana wangu, chengeta mashoko angu ugoviga mirayiro yangu mauri.
2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
Chengeta mirayiro yangu ugorarama; uchengete dzidziso dzangu semboni yeziso rako.
3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
Uzvisungirire paminwe yako; uzvinyore pahwendefa yomwoyo wako.
4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
Uti kuuchenjeri, “Uri hanzvadzi yangu,” uye uti kunzwisisa ndiyo hama yako;
5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
zvichakuchengeta kure nomukadzi chifeve; kubva pamudzimai asingazvibati anokwezva namashoko ake.
6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
Napawindo remba yangu ndakatarira panze nomumagirazi.
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
Ndakaona pakati pavasina mano ndikacherechedza pakati pamajaya, rimwe jaya rakanga risina njere.
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
Rakanga richidzika nomugwagwa pedyo nepakona yomukadzi uya, richifamba rakananga kumba kwake,
9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
panguva yorubvunzavaeni, zuva ravira, kunze kwosviba.
10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
Ipapo mukadzi akabuda kuzosangana naye, akapfeka sechifeve uye azere nounyengeri.
11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
Anotaura noruzha uye anozvikudza, tsoka dzake hadzigari pamba;
12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
imwe nguva ari munzira, imwe nguva ari pazvivara. Anorindira pamakona ose.
13 És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
Akamubata ndokumutsvoda, uye nechiso chisina nyadzi akati:
14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
“Ndine zvipiriso zvokuwadzana kumba kwangu; nhasi ndazadzisa mhiko dzangu.
15 Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
Saka ndauya kuzosangana newe; ndanga ndichikutsvaka, zvino ndazokuwana!
16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
Ndawaridza mubhedha wangu machira ane mavara, anobva kuIjipiti.
17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
Ndasasa zvinonhuhwira pamubhedha wangu, zvinoti: mura, gavakava nesinamoni.
18 No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
Uya, tinwe tigute norudo kusvikira mangwanani; ngatifare zvedu norudo!
19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
Murume wangu haako kumba, akafamba rwendo rurefu.
20 Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
Akatakura homwe yake izere nemari uye haangadzoki kumba kusvikira pajenaguru.”
21 És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
Namashoko okunyengetedza akamutsausa; akamukwezva nokutaura kwake kunonyengera.
22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
Pakarepo akamutevera senzombe inoenda kundobayiwa, senondo inopinda mumusungo,
23 Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
kusvikira museve wabaya chiropa chake, seshiri inokurumidza kupinda muugombe, asingazivi kuti zvichamuurayisa.
24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
Saka zvino, vanakomana vangu, teererai kwandiri; nyatsoteererai zvandinotaura.
25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
Usarega mwoyo wako uchitsaukira kunzira dzake, kana kurasikira pamakwara ake.
26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
Vazhinji vakakuvadzwa naye vakawisirwa pasi; vaakauraya vakawanda kwazvo.
