Példabeszédek 7
1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
fili mi custodi sermones meos et praecepta mea reconde tibi
2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
serva mandata mea et vives et legem meam quasi pupillam oculi tui
3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
liga eam in digitis tuis scribe illam in tabulis cordis tui
4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
dic sapientiae soror mea es et prudentiam voca amicam tuam
5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
ut custodiat te a muliere extranea et ab aliena quae verba sua dulcia facit
6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
de fenestra enim domus meae per cancellos prospexi
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
et video parvulos considero vecordem iuvenem
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
qui transit in platea iuxta angulum et propter viam domus illius graditur
9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
in obscuro advesperascente die in noctis tenebris et caligine
10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
et ecce mulier occurrit illi ornatu meretricio praeparata ad capiendas animas garrula et vaga
11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
quietis inpatiens nec valens in domo consistere pedibus suis
12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
nunc foris nunc in plateis nunc iuxta angulos insidians
13 És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
adprehensumque deosculatur iuvenem et procaci vultu blanditur dicens
14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
victimas pro salute debui hodie reddidi vota mea
15 Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
idcirco egressa sum in occursum tuum desiderans te videre et repperi
16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
intexui funibus lectum meum stravi tapetibus pictis ex Aegypto
17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
aspersi cubile meum murra et aloe et cinnamomo
18 No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
veni inebriemur uberibus donec inlucescat dies et fruamur cupitis amplexibus
19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
non est enim vir in domo sua abiit via longissima
20 Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
sacculum pecuniae secum tulit in die plenae lunae reversurus est domum suam
21 És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
inretivit eum multis sermonibus et blanditiis labiorum protraxit illum
22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
statim eam sequitur quasi bos ductus ad victimam et quasi agnus lasciviens et ignorans quod ad vincula stultus trahatur
23 Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
donec transfigat sagitta iecur eius velut si avis festinet ad laqueum et nescit quia de periculo animae illius agitur
24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
nunc ergo fili audi me et adtende verba oris mei
25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
ne abstrahatur in viis illius mens tua neque decipiaris semitis eius
26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
multos enim vulneratos deiecit et fortissimi quique interfecti sunt ab ea
