Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Mwana na ngai, soki ondimi niongo ya moninga na yo, soki obeti tolo mpo na kondima niongo ya mopaya,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
omikangi nde singa na maloba na yo, omikangi nde na motambo ya maloba ya monoko na yo.
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Boye, mwana na ngai, sala makambo oyo mpo ete omikangola, pamba te omikabaki na maboko ya moninga na yo; kende komikitisa liboso na ye mpe tingama na ye,
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
kotika te ete miso na yo elala pongi to enimba;
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
mikangola na motambo lokola mboloko na maboko ya mobomi banyama ya zamba, mpe lokola ndeke na motambo ya mokangi bandeke.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Yo moto ya goyigoyi, kende epai ya furmi, tala malamu ezaleli na yango mpe okozwa bwanya!
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Yango ezalaka na mokambi te, mokengeli te to mokonzi te;
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
ebongisaka bilei na yango na tango ya moyi makasi, ebombaka yango na tango ya kobuka mbuma.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Yo moto ya goyigoyi, okolala pongi kino tango nini? Kino tango nini okolamuka na pongi na yo?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Mwa pongi moke, mwa kopema moke, mwa kokanga maboko moke mpo na kolala
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
mpe bobola ekoyela yo na pwasa lokola moleki nzela, mpe pasi ekoyela yo lokola moyibi.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Moto oyo atambolaka na lokuta na monoko azali moto ya Beliali, moto mabe:
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Abetaka-betaka miso, apesaka bilembo na makolo na ye mpe alobaka na nzela ya bilembo ya misapi;
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
azalaka na makanisi mabe kati na motema na ye, asalaka tango nyonso mabongisi ya mabe mpe alukaka kaka tango nyonso makelele.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Yango wana, pasi ekoyela ye na pwasa, akobukana mbala moko, mpe kisi ya kobikisa ye ekozala te.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Yawe ayinaka makambo wana motoba; mpe makambo oyo sambo ezali mabe penza na miso na Ye:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Kodongola, lolemo ya lokuta, maboko oyo ebomaka moto oyo asali mabe te,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
motema oyo ekanisaka mabongisi ya mabe, makolo oyo epotaka mbangu na mabe,
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
motatoli mabe oyo alobaka lokuta mpe moto oyo alukaka makelele kati na bandeko.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Mwana na ngai, batela mibeko ya tata na yo mpe kosundola te mateya ya mama na yo.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Kanga yango tango nyonso na motema na yo, lata yango na kingo na yo.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Pamba te ekolakisa yo nzela tango okokende na mobembo, ekobatela yo tango okolala pongi mpe ekosolola na yo tango okolamuka.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Mibeko ezali mwinda, mateya ezali pole, makebisi mpe pamela ezali nzela ya bomoi,
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
mpo na kobatela yo mosika ya mwasi ya ndumba, mosika ya lokuta ya lolemo ya mwasi ya mopaya.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Kotika te ete motema na yo elula kitoko na ye, mpe miso na ye ekweyisa yo.
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Pamba te likolo ya mwasi ya ndumba, okoki kobungisa ezala eteni na yo ya lipa, mpe mwasi ya libala akoki kobebisa bomoi ya motuya.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Boni, moto akoki solo kozika moto, bongo bilamba na ye ezika te?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Moto akoki solo kotambola na likolo ya makala ya moto, bongo makolo na ye ezika te?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Boye, moto nyonso oyo akosangisa nzoto na mwasi ya ndeko na ye akozanga te kozwa etumbu.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Kotiola moyibi te soki ayibi mpo ete azali na nzala mpe azangi eloko ya kolia.
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Kasi soki bakangi ye, akozongisa mbala sambo, akopesa biloko nyonso ya ndako na ye.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Mobali oyo asalaka ekobo na mwasi ya moninga azali lokola moto oyo azangi mayele; kosala ekobo ya boye ezali nde komiboma;
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
akobuka lokola mbuma: minyoko mpe kosambwa; bongo soni na ye ekosila te.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Pamba te zuwa epelisaka kanda makasi kati na mobali, mpe akozala na mawa te na mokolo oyo akozongisa mabe na mabe;
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
akotikala kondima ata lifuti moko te mpo ete akoka kolimbisa, mpe akoboya yango ata soki babakisi bakado.
