Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Fili mi, si spoponderis pro amico tuo, defixisti apud extraneum manum tuam,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
illaqueatus es verbis oris tui, et captus propriis sermonibus.
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Fac ergo quod dico fili mi, et temetipsum libera: quia incidisti in manum proximi tui. Discurre, festina, suscita amicum tuum:
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
ne dederis somnum oculis tuis, nec dormitent palpebrae tuae.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Eruere quasi damula de manu, et quasi avis de manu aucupis.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Vade ad formicam o piger, et considera vias eius, et disce sapientiam:
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
quae cum non habeat ducem, nec praeceptorem, nec principem,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
parat in aestate cibum sibi, et congregat in messe quod comedat.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Usquequo piger dormies? quando consurges e somno tuo?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Paululum dormies, paululum dormitabis, paululum conseres manus ut dormias:
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
et veniet tibi quasi viator, egestas, et pauperies quasi vir armatus. Si vero impiger fueris, veniet ut fons messis tua, et egestas longe fugiet a te.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Homo apostata, vir inutilis, graditur ore perverso,
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
annuit oculis, terit pede, digito loquitur,
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
pravo corde machinatur malum, et omni tempore iurgia seminat.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
huic extemplo veniet perditio sua, et subito conteretur, nec habebit ultra medicinam.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Sex sunt, quae odit Dominus, et septimum detestatur anima eius:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Oculos sublimes, linguam mendacem, manus effundentes innoxium sanguinem,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
cor machinans cogitationes pessimas, pedes veloces ad currendum in malum,
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
proferentem mendacia testem fallacem, et eum, qui seminat inter fratres discordias.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Conserva fili mi praecepta patris tui, et ne dimittas legem matris tuae.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Liga ea in corde tuo iugiter, et circumda gutturi tuo.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Cum ambulaveris, gradiantur tecum: cum dormieris, custodiant te, et evigilans loquere cum eis.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
quia mandatum lucerna est, et lex lux, et via vitae increpatio disciplinae:
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
ut custodiant te a muliere mala, et a blanda lingua extraneae.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Non concupiscat pulchritudinem eius cor tuum, nec capiaris nutibus illius:
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
pretium enim scorti vix est unius panis: mulier autem viri pretiosam animam capit.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Numquid potest homo abscondere ignem in sinu suo, ut vestimenta illius non ardeant?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
aut ambulare super prunas, ut non comburantur plantae eius?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
sic qui ingreditur ad mulierem proximi sui, non erit mundus cum tetigerit eam.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Non grandis est culpa, cum quis furatus fuerit: ut esurientem impleat animam:
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
deprehensus tamen reddet septuplum, et omnem substantiam domus suae tradet.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Qui autem adulter est, propter cordis inopiam perdet animam suam:
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
turpitudinem et ignominiam congregat sibi, et opprobrium illius non delebitur.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
quia zelus et furor viri non parcet in die vindictae,
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
nec acquiescet cuiusquam precibus, nec suscipiet pro redemptione dona plurima.
