Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Mofavrenimoke, tava'onkare'ma nemanisimo'ma nofi hugahue hanigenka aza hugahue hananano, rumofonku'ma huvempa hunka kaza hugahuema hananana,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
kagraka'a huvempama hu'nenana kemo'ma kinama regatenigenka,
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
mofavre'nimoka amana huo, hago agri azampi mani'nananki kagra'a kavufa anteraminka ana nete vunka, kasunku naneke ome hugeno, kina reogante'na amne fru hunka manigahane.
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Kavu tokora osunka, kavura omasenenka, ame hunka vuo.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Kagra dia afumo'ene namamo enema zagagafama ahe vahe'mofo azampinti ame huno freankna hunka, kagra'a kavufga kaguvazio.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Eri'zama e'ori feru vahe'motma kipazuvemoza nehaza zante ome negeta, rempi huta nentahita, knare antahi'zana eriho.
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Kipazuvemofona kva vahe'zmia omanigeno, zamazeri ante fatgohu kva vahe zamia omanigeno, kvama krizamante kva vahe zamia omani'neanagi,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
ne'zamo'ma rama'ama fore hianknafina nezama omane knafima nesagura, ne'zana eri atru nehaze.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Eri'zama e'ori feru vahe'motma, nama'a zupa tamavura masegahaze? Nazupa masetamavuna segahaze?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Osi'agna ko kavura masenka hinkrafora antegenko, osiagna ko mago'ane manifru nehunka, osiagna ko mago'ane kagemazampare kazana antenka manifru hananana,
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
mago zanka'a omanetfa hanigenka, kumazafa vahemo atireti kazerino fenozanka'a erivagareankna hugahane.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Mago zazmi omane kefozama nehaza vahe'mo'za akrehe krehe zmageru aruza vano nehaze.
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Ana vahe'mo'za havigema nehanu'za zamavu resukinegami'za, zamagiareti rekapasga nehu'za, zamazanteti'ene zamazankoreti'ene erigu'a hu'za avame'namera hugahaze.
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
Havi avu'avaza'ma erifore'ma hu'zamo'a zamagu'afina avitenege'za, kefo avu'ava zana hakare zupa nehu'za, hazenkea eri hakare hu'za nevaze.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
E'ina hu'negu e'inahu vahetera hantka huno havizamo'a agritera eno, ame huno azeri haviza hanigeno, ana'ma azeri havizama hania knazama eritre kana omanetfa hugahie.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Sigisi'a zama Ra Anumzamofoma agomanetea zantamina me'neanagi, seveni'a zamo'a Ra Anumzamofo avurera kasrino haviza me'ne.
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Agra avufga erisga nehuno, ru vahe kefenkami atre'zane, havigema hu'zane, hazenke'a omane vahe'ma aheno korama'a eri fegi atre'zane,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
havi antahintahizamo antahintahifima mevite'zane, havi zante'ma ame huno avreno neviazane ave'nosie.
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
Keagama refkohu trate osu'nea zanku tamage nehie huno havige hu vahe'ma, zamagipinti'ma krunagema hu'zama atineramia zane, naga'afima hazenke zama eri hakare nehiazana Anumzamo'a agonete.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Mofavrenimoke, negafa'ma kasamisia kasegea otretfa nehunka, negrera'ma rempi hugamisia kea amge'anto.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Kagu'afi erintenka azeri antakro maka zupa nehunka, avaseseza hiankna hunka rugaginka knankempi anakio.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Kama vanoma hananana ana kemo kazeri fatgo nehuno, kavu'ma masesanana kegava huneganteno, masenesampinti'ma otisanana nanekea kasamigahie.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Na'ankure ama ana kasegemo'a rampe tavikna higeno, amama rempima huneramia kemo'a masa megeno, kazeri fatgohu kavumro'ma antea kemo'a, mani'zamofo ka me'ne.
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
Savri a'nemo'za kazeri hava huzankura ana kemo kza nehina, neve'enema mani fatgo osu savari avu'avazante vanoma nehania a'mofo haganentake ageru'mo'a kazeri havizana osugahie.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Ana a'mofo agi agonagura kegasanea osuge, atregeno kavazu hunaku'ma avureti'ma revumi'ma hugamisia zamo'a kavazua osino.
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Na'ankure savri a'enema mase zamo'a kazeri kefo regahianagi, vereti a'mo'ma kavazu haniana kasimu ka'a erigahie.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Akru huno neresia tevema hankeri kasumpima antesanana kukenaka'a azerino ontegahifi?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Teve zugu'ma neresifima kaga vapa'ma vananana, kagagusa teonkasagegosifi?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
E'ina hukna hugahane, tava'onka'arema nemanisia ne'mofo a'enema masege, monkozama hananana hazenke erigahane.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Aga'ma netenigeno ne'zama nesia zanku'ma kumzafama erisia vahera, rama'a tamarimpa kna hunontaze.
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Hu'neanagi ana ne'ma azerisageno'a, seveni'a zupa nama'aza eri'neo seveni'a zupa antegofetu huno miza segahie. Hagi atupa'ma hanuno'a, no'ma'afima ante'nesia fenoma'areti ene mizasegahie.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Hianagi ru ne'mofo a'enema maseno monkozama huntesia ne'mo'a, ana negi' avu'ava zama'areti agra'a azeri haviza nehie.
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Ahe'zama azeri agazema huntesaza zamo'a, agrite me'nesigeno agaze zamo'a vagaore agrite mevava hugahie.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Na'ankure ana a'mofo neve'ma rimpama ahesia zamo marerisigeno nona huno kahenaku esiana asuntagi'zana agripina omanegosie.
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
Ana hazenkere miza antege, rimpa azeri fru hu'naku rama'a zantami eme amisia zamo'a, azeri fru osugahie.
