< Példabeszédek 6 >
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Mein Sohn, bist du Bürge geworden für deinen Nächsten, hast du für einen anderen deinen Handschlag gegeben,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
bist du verstrickt durch die Reden deines Mundes, hast dich fangen lassen mit den Reden deines Mundes:
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
so thue doch dieses, mein Sohn, daß du dich errettest - denn du bist in die Gewalt deines Nächsten geraten - gehe hin, wirf dich nieder und bestürme deinen Nächsten.
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Gönne deinen Augen keinen Schlaf, noch deinen Wimpern Schlummer.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Errette dich wie eine Gazelle aus seiner Gewalt, wie ein Vogel aus der Gewalt des Vogelstellers.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Gehe hin zur Ameise, du Fauler; sieh ihre Weise an, daß du klug werdest!
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Obwohl sie keinen Fürsten hat, keinen Amtmann oder Gebieter,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
bereitet sie doch im Sommer ihr Brot, sammelt in der Erntezeit ihre Speise.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Wie lange, Fauler, willst du liegen? Wann willst du aufstehen von deinem Schlaf?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Ja, noch ein wenig Schlaf, ein wenig Schlummer, noch ein wenig die Hände ineinander schlagen, um zu ruhn:
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
So kommt wie ein Landstreicher die Armut über dich und der Mangel wie ein gewappneter Mann!
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Ein nichtsnutziger Mensch, ein heilloser Mann ist, wer mit Falschheit des Mundes wandelt,
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
wer mit seinen Augen blinzelt, mit seinen Füßen deutet, mit seinen Fingern Zeichen giebt,
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
in dessen Herzen Verkehrtheit ist, der zu jeder Zeit Böses ersinnt, Zänkereien anrichtet.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Darum wird urplötzlich Unglück über ihn kommen, plötzlich wird er unheilbar zerschellen.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Sechs Stücke sind's, die Jahwe haßt, und sieben sind ihm ein Greuel:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Stolze Augen, eine falsche Zunge und Hände die unschuldiges Blut vergießen,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
ein Herz, das arge Tücke ersinnt, Füße, die behende zu bösem Thun eilen,
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
wer Lügen vorbringt als falscher Zeuge und wer zwischen Brüdern Zänkereien anrichtet. Warnung vor den buhlerischen Künsten des ehebrecherischen Weibes.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Bewahre, mein Sohn, das Gebot deines Vaters und verwirf nicht die Weisung deiner Mutter.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Binde sie dir immerdar aufs Herz, knüpfe sie dir um den Hals.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Wenn du gehst, möge sie dich geleiten; wenn du dich legst, möge sie über dich wachen, und wenn du aufwachst, möge sie dich anreden.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Denn eine Leuchte ist das Gebot und die Weisung ein Licht, und ein Weg zum Leben sind die Rügen der Zucht,
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
daß du bewahrt werdest vor dem bösen Weibe, vor der glatten Zunge der Auswärtigen.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Laß dich in deinem Herzen nicht nach ihrer Schönheit gelüsten, noch fange sie dich mit ihren Wimpern.
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Denn durch ein Hurenweib kommt man herunter bis auf einen Laib Brot, aber eine Ehefrau erjagt ein edles Leben.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Kann wohl jemand Feuer in seinem Busen holen, ohne daß seine Kleider brennen?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Oder kann jemand auf glühenden Kohlen gehen, ohne daß seine Füße wund gebrannt würden?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Also ergeht's dem, der zu seines Nächsten Weib eingeht; keiner, der sie berührt, bleibt ungestraft.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Man verachtet den Dieb nicht, wenn er stiehlt, um seine Gier zu stillen, weil ihn hungert;
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
und wenn er ertappt wird, kann er's siebenfältig ersetzen, kann alles Gut seines Hauses hingeben.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Wer aber mit einem Weibe die Ehe bricht, ist unsinnig; nur wer sich selbst ins Verderben bringen will, thut solches.
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Schaden und Schande gewinnt er, und seine Schmach ist unauslöschlich.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Denn Eifersucht ist unversöhnlicher Mannesgrimm, und am Tage der Rache schont er nicht.
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
Keinerlei Lösegeld kann ihn günstig stimmen; er giebt sich nicht zufrieden, ob du auch viel schenken wolltest.