Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Poikani, jos olet ketä lähimmäisellesi taannut, lyönyt kättä vieraalle;
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
jos olet kietoutunut oman suusi sanoihin, joutunut suusi sanoista kiinni,
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
niin tee toki, poikani, pelastuaksesi tämä, koska olet joutunut lähimmäisesi kouriin: Mene, heittäydy maahan ja ahdista lähimmäistäsi;
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Älä suo silmillesi unta äläkä silmäluomillesi lepoa.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Pelastaudu käsistä niinkuin gaselli, niinkuin lintu pyydystäjän käsistä.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Mene, laiska, muurahaisen tykö, katso sen menoja ja viisastu.
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Vaikka sillä ei ole ruhtinasta, ei päällysmiestä eikä hallitsijaa,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
se kuitenkin hankkii leipänsä kesällä ja kokoaa varastoon ruokansa elonaikana.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Kuinka kauan sinä, laiska, makaat, milloinka nouset unestasi?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Nuku vielä vähän, torku vähän, makaa vähän ristissä käsin,
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
niin köyhyys käy päällesi niinkuin rosvo ja puute niinkuin asestettu mies.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Kelvoton ihminen, väärä mies on se, joka kulkee suu täynnä vilppiä,
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
silmää iskee, jaloillaan merkkiä antaa, sormillansa viittoo,
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
kavaluus mielessä, pahaa aina hankitsee, riitoja rakentaa.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Sentähden hänen turmionsa tulee yhtäkkiä, tuokiossa hänet rusennetaan, eikä apua ole.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Näitä kuutta Herra vihaa, ja seitsemää hänen sielunsa kauhistuu:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
ylpeitä silmiä, valheellista kieltä, käsiä, jotka vuodattavat viatonta verta,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
sydäntä, joka häijyjä juonia miettii, jalkoja, jotka kiiruusti juoksevat pahaan,
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
väärää todistajaa, joka valheita puhuu, ja riidan rakentajaa veljesten kesken.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Säilytä, poikani, isäsi käsky äläkä hylkää äitisi opetusta.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Pidä ne aina sydämellesi sidottuina, kääri ne kaulasi ympärille.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Kulkiessasi ne sinua taluttakoot, maatessasi sinua vartioikoot, herätessäsi sinua puhutelkoot.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Sillä käsky on lamppu, opetus on valo, ja kurittava nuhde on elämän tie,
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
että varjeltuisit pahasta naisesta, vieraan vaimon liukkaasta kielestä.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Älköön sydämesi himoitko hänen kauneuttaan, älköönkä hän sinua katseillaan vangitko.
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Sillä porttonaisen tähden menee leipäkakkukin, ja naitu nainen pyydystää kallista sielua.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Voiko kukaan kuljettaa tulta helmassaan, puvun häneltä palamatta?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Voiko kukaan kävellä hiilloksella, jalkain häneltä kärventymättä?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Samoin käy sen, joka menee lähimmäisensä vaimon luo: ei jää rankaisematta kukaan, joka häneen kajoaa.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Eikö halveksita varasta, vaikka hän olisi nälissään varastanut hengenpiteikseen?
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Onhan hänen, jos tavataan, seitsenkertaisesti korvattava, annettava kaikki talonsa varat.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Joka vaimon kanssa avion rikkoo, on mieletön; itsensä menettää, joka niin tekee.
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Hän saa vaivan ja häpeän, eikä hänen häväistystään pyyhitä pois.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Sillä luulevaisuus nostaa miehen vihan, ja säälimätön on hän koston päivänä.
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
Ei hän huoli mistään lunastusmaksusta, ei suostu, vaikka kuinka lahjaasi lisäät.
