Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
My son, if thou have become surety for thy neighbour, —have struck for a stranger thy hands,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
Thou hast been snared by the sayings of thy mouth, —thou hast been caught by the sayings of thy mouth.
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Do this then, my son, and deliver thyself, When thou hast come into the hand of thy neighbour, Go, haste thee, and urge thy neighbour;
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Do not give sleep to thine eyes, or slumber to thine eyelashes;
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Deliver thyself, as a gazelle out of the hand, and as a bird, out of the hand of the fowler.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Go to the ant, thou sluggard, observe her ways, and be wise;
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Which, having no harvest, scribe, or ruler,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
Prepareth, in the summer, her food, hath collected, in the harvest, her sustenance.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
How long, O sluggard, wilt thou lie? how long ere thou rise from thy sleep?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
A little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to rest: —
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
So shall come in, as a highwayman, thy poverty, and, thy want, as one armed with a shield.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
An abandoned man, a man of iniquity, [is he] who—goeth on in perversity of mouth;
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Winketh with his eyes, speaketh with his foot, pointeth with his fingers;
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
[Hath] perverse things in his heart, deviseth mischief on every occasion, strifes, he sendeth forth.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
For this cause, suddenly cometh his doom, in a moment, shall he be torn in pieces and there be no mending.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
These six things, doth Yahweh hate, yea, seven, are the abomination of his soul: —
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Eyes that are lofty, a tongue that is false, and hands shedding innocent blood;
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
A heart contriving iniquitous devices, feet hasting to run into mischief;
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
One that uttereth lies—a false witness, and one sending forth strifes between brethren.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Observe thou, my son, the commandment of thy father, and do not decline from the instruction of thy mother:
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Bind them upon thy heart continually, fasten them upon thy neck;
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
When thou walkest abroad, it shall guide thee, when thou sleepest, it shall watch over thee, when thou wakest, it shall speak to thee:
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
For, a lamp, is the commandment, and, the instruction, a light, and, the way of life, are the reproofs of correction:
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
To keep thee from the wicked woman, from the flattery of the tongue of her that is a stranger.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Do not covet her beauty, in thy heart, neither let her take thee, by her eyelashes;
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Because, for the sake of an impure woman, [a man may be brought] even to a cake of bread, —and, a man’s wife, for a precious soul, may hunt!
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Can a man snatch up fire in his bosom, and, his clothes, not be burned?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Or can a man walk upon hot coals, and, his feet, not be burned?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
So, he that goeth in unto his neighbour’s wife, no man shall be guiltless who toucheth her!
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Men despise not a thief, when he stealeth, to satisfy his appetite, because he is famished;
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Yet, if found, he must pay back sevenfold, All the substance of his house, must he give:
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
He that committeth adultery with a woman, lacketh sense, A destroyer of his own life, is he that doeth it;
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Smiting and shame, shall he find, and, his reproach, shall not be wiped out;
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
For, jealousy, is the rage of a man, nor will he spare, in the day of avenging;
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
He will not look, at any ransom, neither will he consent, though thou increase the bribe.
