Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Min Søn! dersom du er gaaet i Borgen hos din Næste, har givet Haandslag til den fremmede;
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
har du bundet dig ved din Munds Ord, ladet dig fange ved din Mands Ord:
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Saa gør dog dette, min Søn! og red dig, fordi du er kommen i din Næstes Haand: Gak, nedkast dig for hans Fødder, og træng ind paa din Næste!
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Tilsted ikke dine Øjne at sove eller dine Øjenlaage at slumre.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Fri dig som en Raa af Jægerens Haand og som en Fugl af Fuglefængerens Haand.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Du lade! gak til Myren, se dens Veje, og bliv viis.
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Skønt den ikke har nogen Fyrste, Foged eller Hersker,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
bereder den om Sommeren sin Mad, den samler om Høsten sin Spise.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Du lade! hvor længe vil du ligge? naar vil du staa op af din Søvn?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Sov lidt endnu, blund lidt, fold Hænderne lidt for at hvile:
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
Saa skal din Armod komme som en Landstryger og din Trang som skjoldvæbnet Mand.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Et nedrigt Menneske, en uretfærdig Mand er den, som gaar med en vanartig Mund;
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
den, som giver Vink med sine Øjne, gør Tegn med sine Fødder, peger med sine Fingre;
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
den, som har forvendte Ting i sit Hjerte og optænker ondt til hver Tid og kommer Trætter af Sted.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Derfor skal hans Ulykke komme hastelig, han skal snart sønderknuses, og der skal ingen Lægedom være.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Disse seks Stykker hader Herren, og de syv ere en Vederstyggelighed for hans Sjæl:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Stolte Øjne, en løgnagtig Tunge og Hænder, som udgyde den uskyldiges Blod;
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
et Hjerte, som optænker uretfærdige Tanker; Fødder, som haste med at løbe til det onde;
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
den, der som falsk Vidne taler Løgn; og den, som kommer Trætter af Sted imellem Brødre.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Min Søn! bevar din Faders Bud, og forlad ikke din Moders Lov.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Knyt dem til dit Hjerte for stedse, bind dem om din Hals!
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Naar du vandrer, skal den lede dig, naar du lægger dig, skal den bevare dig, og naar du opvaagner, skal den tale til dig.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Thi Budet er en Lampe og Loven et Lys, og Undervisningens Revselse er Vej til Livet;
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
at den maa bevare dig fra en ond Kvinde, fra en fremmed Tunges Sledskhed.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Begær ikke hendes Dejlighed i dit Hjerte, og lad hende ikke indtage dig med sine Øjenlaage!
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
Thi for en Skøges Skyld gælder det kun om et Stykke Brød, men en anden Mands Hustru fanger den dyrebare Sjæl.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Mon nogen kan tage Ild i sin Barm, uden at hans Klæder brændes op?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Eller mon nogen kan gaa paa Gløder, uden at hans Fødder brændes?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Saa sker det ham, som gaar ind til sin Næstes Hustru; ingen, som rører hende, slipper fri for Straf.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Man ringeagter ikke, at en Tyv stjæler for at mætte sig, naar han er hungrig;
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
men naar han bliver greben, maa han betale syv Fold, han maa give alt sit Hus's Gods.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Den, som bedriver Hor med en Kvinde, fattes Forstand; den, som vil fordærve sin Sjæl, han, ja han gør sligt.
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Plage og Skam skal ramme ham, og hans Skændsel skal ikke udslettes.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Thi nidkær er Mandens Vrede, og han skal ikke skaane paa Hævnens Dag;
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
han skal ikke tage nogen Bod for gyldig og ikke samtykke, om du end vilde give megen Skænk.
