Példabeszédek 6
1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Mwana wanga, ngati wamuperekera mnansi wako chikole, ngati walonjeza kumulipirira mlendo,
2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
ngati wagwidwa ndi zimene iwe unanena, wakodwa ndi mawu a mʼkamwa mwako.
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Tsono popeza iwe mwana wanga wadziponya mʼmanja mwa mnansi wako, chita izi kuti udzipulumutse: pita msanga ukamupemphe mnansi wako; kuti akumasule!
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Usagone tulo, usawodzere.
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Dzipulumutse monga imachitira mphoyo mʼdzanja la mlenje, ndi monga imachitira mbalame mu msampha wa munthu wosaka.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Pita kwa nyerere, mlesi iwe; kaonetsetse njira zake kuti uphunzirepo kanthu!
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Zilibe mfumu, zilibe woyangʼanira kapena wolamulira,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
komabe zimasungiratu chakudya chake nthawi ya chilimwe ndipo zimatuta chakudyacho nthawi yokolola.
9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Kodi uzingogonabe pamenepo mpaka liti mlesi iwe? Kodi tulo tako tidzatha liti?
10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Ukati ndingogona pangʼono, ndingowodzera pangʼono ndingopinda manjawa pangʼono kuti ndipumule,
11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
umphawi udzakugwira ngati mbala ndipo usiwa udzafika ngati munthu wachifwamba.
12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Munthu wachabechabe, munthu woyipa, amangoyendayenda ndi kumayankhula zoyipa,
13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
amatsinzinira maso ake, namakwakwaza mapazi ake ndi kulozaloza ndi zala zake,
14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
amalingalira zoyipa ndi mtima wake wachinyengo ndipo nthawi zonse amangokhalira kuyambitsa mikangano pakati pa anthu.
15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Nʼchifukwa chake tsoka lidzamugwera modzidzimutsa; adzawonongeka msangamsanga popanda chomupulumutsa.
16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Pali zinthu zisanu ndi chimodzi zimene Yehova amadana nazo, zinthu zisanu ndi ziwiri zimene zimamunyansa:
17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
maso onyada, pakamwa pabodza, manja akupha munthu wosalakwa,
18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
mtima wokonzekera kuchita zoyipa, mapazi othamangira msanga ku zoyipa,
19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
mboni yonama yoyankhula mabodza komanso munthu amene amayambitsa mikangano pakati pa abale.
20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Mwana wanga, usunge malamulo a abambo ako; ndipo usataye zimene anakuphunzitsa amayi ako.
21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Zimenezi uzimatirire pa mtima pako masiku onse, uzimangirire mʼkhosi mwako.
22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Ukamayenda, zidzakulozera njira; ukugona, zidzakulondera; ukudzuka, zidzakuyankhula.
23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Paja malamulo awa ali ngati nyale, malangizowa ali ngati kuwunika, ndipo chidzudzulo cha mwambo ndiwo moyo weniweni,
24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
kukupulumutsa kwa mkazi wadama, zimenezi zidzakutchinjiriza kwa mkazi wadama, ndi kukuthandiza kuti usamvere mawu oshashalika a mkazi wachiwerewere.
25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Mu mtima wako usakhumbire kukongola kwake, asakukope ndi zikope zake,
26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
paja mkazi wadama amakusandutsa kukhala ngati nyenyeswa za buledi ndipo mkazi wa mwini wake amasokonezeratu moyo wako wonse.
27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Kodi munthu angathe kutenga moto zovala zake osapsa?
28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Kodi munthu angathe kuyenda pa makala amoto mapazi ake osapserera?
29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Ndizo zimachitikira munthu amene amagonana ndi mkazi wa munthu wina. Aliyense wokhudza mkazi wotere adzalangidwa.
30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Paja anthu sayinyoza mbala ikaba chifukwa chakuti ili ndi njala.
31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Komabe ngati mbalayo igwidwa iyenera kulipira kasanu nʼkawiri, ngakhale kulandidwa katundu wa mʼnyumba mwake.
32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Munthu wochita chigololo ndi wopanda nzeru. Wochita zimenezi amangodziwononga yekha.
33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Adzalandira mabala ndi mʼnyozo, ndipo manyazi ake sadzamuchokera.
34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Paja nsanje imachititsa mwini mkaziyo kukalipa, ndipo sadzachita chifundo pobwezera.
35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
Iye savomera dipo lililonse; sangapepeseke ngakhale umupatse mphatso zochuluka motani.
