Példabeszédek 5
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
Hijo mío, presta atención a mi sabiduría; deja que tu oído se vuelva a mi enseñanza:
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
para que seas gobernado por un propósito sabio, y tus labios mantengan el conocimiento.
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
Porque la miel está cayendo de los labios de la mujer extraña, y su voz es más suave que el aceite;
4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Pero su fin es amargo como el ajenjo, y afilado como una espada de dos filos;
Sus pies descienden a la muerte, y sus pasos al inframundo; (Sheol h7585)
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
Ella nunca mantiene su mente en el camino de la vida; sus caminos son inciertos, ella no tiene conocimiento.
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
Escúchenme, hijos míos, y no guarden mis palabras de ustedes.
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
Vete lejos de ella, no te acerques a la puerta de su casa;
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
Por temor a dar tu honor a los demás, y tu riqueza a los hombres extraños:
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
Y los hombres extraños se llene con tus riquezas, y el fruto de tu trabajo ir a la casa de los demás;
11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
Y estarás lleno de dolor al final de tu vida, cuando tu carne y tu cuerpo se envejezca;
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
Y dirás: ¿Cómo fue la enseñanza odiada por mí, y mi corazón no valoró el entrenamiento?
13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
¡No presté atención a la voz de mis maestros, mi oído no se dirigió a los que me guiaban!
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
Estaba en casi todas las maldades en compañía de la gente.
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
Deja que el agua de tu cisterna y no la de los demás sea tu bebida y agua fluyendo de tu propia fuente.
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
Que no fluyan tus manantiales en las calles, ni tus corrientes de agua en los lugares abiertos.
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
Déjales que sean solo para ti, no para otros hombres contigo.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
Deja que la bendición sea en tu fuente; ten gozo en la esposa de tus primeros años.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
Como cierva amorosa y cierva amable, que sus pechos te den siempre deleite; deja que tu pasión sea movida en todo momento por su amor.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
¿Por qué te permites, hijo mío, salir del camino con una mujer extraña, y tomar otra mujer en tus brazos?
21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
Porque los caminos del hombre están delante de los ojos del Señor, y él pone todas sus caminos en la balanza.
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
El malvado será tomado en la red de sus crímenes, y encarcelado en las cuerdas de su pecado.
23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
El llegará a su fin por necesidad de enseñanza; él es tan tonto que irá vagando por el camino erróneo.
