Példabeszédek 5
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
Moj sin, prisluhni moji modrosti in svoje uho pripogni k mojemu razumevanju,
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
da boš lahko upošteval preudarnost in da bodo tvoje ustnice lahko obvarovale spoznanje.
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
Kajti ustnice tuje ženske kapljajo kakor satovje in njena usta so bolj prilizljiva kakor olje,
4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
toda njen konec je grenek kakor pelin, oster kakor dvorezen meč.
Njena stopala gredo dol k smrti, njeni koraki se prijemljejo pekla. (Sheol h7585)
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
Da ne bi preudarjal steze življenja, njene poti so premične, da jih ti ne moreš spoznati.
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
Zato mi torej prisluhnite, oh vi otroci in ne odidite od besed mojih ust.
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
Svojo pot odstrani daleč od nje in ne pridi blizu vrat njene hiše,
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
da ne bi svoje časti dal drugim in svojih let krutemu,
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
da ne bi bili tujci nasičeni s tvojim premoženjem in bi bili tvoji napori v hiši tujca
11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
in boš končno žaloval, ko bo tvoje meso in tvoje telo iztrošeno
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
in rečeš: »Kako sem sovražil poučevanje in je moje srce preziralo opomin
13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
in nisem ubogal glasu svojih učiteljev niti svojega ušesa nagnil k tem, ki so me poučevali!
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
Bil sem skoraj v vsem zlu v sredi skupnosti in zbora.«
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
Pij vode iz svojega lastnega vodnega zbiralnika in tekoče vode iz svojega lastnega izvira.
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
Naj bodo tvoji studenci razpršeni naokoli in reke vodá po ulicah.
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
Naj bodo samo tvoji lastni in ne s teboj [tudi] tujčevi.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
Naj bo tvoj studenec blagoslovljen in razveseljuj se z ženo svoje mladosti.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
Ona naj bo kakor ljubeča košuta in prijetna srna. Naj te njene prsi zadovoljijo ob vseh časih in vedno bodi očaran z njeno ljubeznijo.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
Zakaj hočeš biti ti, moj sin, očaran s tujo žensko in objemati naročje tujke?
21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
Kajti človekove poti so pred Gospodovimi očmi in on preudarja vsa njegova ravnanja.
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
Njegove lastne krivičnosti bodo zlobnega vzele k sebi in držan bo z vrvmi svojih grehov.
23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
Umrl bo brez poučevanja in v veličini svoje neumnosti bo zašel na stranpot.
