< Példabeszédek 5 >
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
Yaa ilma ko, ogummaa koo qalbeeffadhu; hubannaa kootiif illee gurra kenni;
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
kunis akka ati hubannaa turfattee arrabni kees beekumsa kuufattuuf.
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
Hidhiin ejjituu damma coccobsa; haasaan ishee zayitii caalaa lallaafa;
4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
dhuma irratti garuu isheen akkuma hadhooftuu hadhoofti; akkuma goraadee afaan lamaas qara qabeettii dha.
5 Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol )
Miilli ishee gara duʼaatti gad buʼa; tarkaanfiin ishee awwaalatti nama geessa. (Sheol )
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
Isheen waaʼee karaa jireenyaa dhimma hin qabdu; daandiin ishee jalʼaa dha; isheen garuu kana hin beektu.
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
Egaa yaa ilmaan ko, mee na dhagaʼaa; waan ani jedhu irraa gara kamitti iyyuu hin gorinaa.
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
Karaa keessan ishee irraa fageeffadhaa; balbala mana isheetti hin dhiʼaatinaa;
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
kunis akka ati ulfina kee nama biraatiif, umurii kees nama namaaf hin naaneef hin kennineef;
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
akkasumas qabeenya kee ormatu nyaata; dadhabbiin kees mana alagaa badhaasa.
11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
Dhuma jireenya keetiitti, yeroo foonii fi dhagni kee dhumutti ati ni aadda.
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
Atis akkana jetta; “Ani akkamittin adabamuu jibbee! Garaan koos akkam sirreeffamuu tuffate!
13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
Ani barsiistota kootiif hin ajajamne yookaan qajeelchitoota koo hin dhaggeeffanne.
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
Ani waldaa guutuu gidduutti qarqara badiisaa gaʼeen ture.”
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
Eela kee keessaa bishaan, boolla bishaanii kee keessaa immoo bishaan qulqulluu dhugi.
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
Burqaan kee guutee daandii irra, bishaan kee kan yaaʼus oobdii keessa dhangalaʼuu qabaa?
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
Isaan kan kee haa taʼan; ormi si wajjin qooddachuu hin qabu.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
Burqaan kee haa eebbifamu; niitii dargaggummaa keetiitti gammadi.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
Isheen miidhagduu akka borofaa, bareedduu akka gadamsaa ti; harmi ishee yeroo hunda sitti haa tolu; yeroo hunda jaalalli ishee si haa boojiʼu.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
Yaa ilma ko, ati maaliif ejjituudhaan boojiʼamta? Maaliif bobaa niitii nama biraa hammatta?
21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
Karaan namaa guutumaan guutuutti fuula Waaqayyoo dura jiraatii; innis daandii namaa hunda ni toʼata.
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
Balleessaan nama hamaa isuma qabaata; funyoon cubbuu isaa jabeessee isa qaba.
23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
Inni sababii adabamuu dhabeef duʼa; guddinni gowwummaa isaas karaa irraa isa balleessa.