Példabeszédek 5
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
fili mi adtende sapientiam meam et prudentiae meae inclina aurem tuam
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
ut custodias cogitationes et disciplinam labia tua conservent
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
favus enim stillans labia meretricis et nitidius oleo guttur eius
4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
novissima autem illius amara quasi absinthium et acuta quasi gladius biceps
pedes eius descendunt in mortem et ad inferos gressus illius penetrant (Sheol h7585)
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
per semitam vitae non ambulat vagi sunt gressus eius et investigabiles
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
nunc ergo fili audi me et ne recedas a verbis oris mei
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
longe fac ab ea viam tuam et ne adpropinques foribus domus eius
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
ne des alienis honorem tuum et annos tuos crudeli
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
ne forte impleantur extranei viribus tuis et labores tui sint in domo aliena
11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
et gemas in novissimis quando consumpseris carnes et corpus tuum et dicas
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
cur detestatus sum disciplinam et increpationibus non adquievit cor meum
13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
nec audivi vocem docentium me et magistris non inclinavi aurem meam
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
paene fui in omni malo in medio ecclesiae et synagogae
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
bibe aquam de cisterna tua et fluenta putei tui
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
deriventur fontes tui foras et in plateis aquas tuas divide
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
habeto eas solus nec sint alieni participes tui
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
sit vena tua benedicta et laetare cum muliere adulescentiae tuae
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
cerva carissima et gratissimus hinulus ubera eius inebrient te omni tempore in amore illius delectare iugiter
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
quare seduceris fili mi ab aliena et foveris sinu alterius
21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
respicit Dominus vias hominis et omnes gressus illius considerat
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
iniquitates suae capiunt impium et funibus peccatorum suorum constringitur
23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
ipse morietur quia non habuit disciplinam et multitudine stultitiae suae decipietur
