< Példabeszédek 5 >

1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
Mofavrenimoke, knare antahi'zane ama' antahi'zamofo kema kasamisuana kagesa antenka antahi so'e huo.
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
Anama hanunka ama' antahintahire nemaninka, keagama hananana antahintahine vahe'mo'za nehazankna hunka kea hugahane.
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
Na'ankure savri a'mofo agipinti kemo'a, tume rima'amo haga hiankna nehinkeno, agipinti'ma atiramisia nanekemo'a, olivi masavemo fru huno karoro hiankna hugahie.
4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Hianagi refaregama kesanana, ana a'mo'a akahe trazankna nehuno, tare kaziga asane'nea kazinkna hu'ne.
5 Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
E'i ana a'mofo agamo'a fri'zampi uneramino, agama renakereno viazamo'a, fri vahe kerifi nevie. (Sheol h7585)
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
Ana savari a'mo'a, asimu'ma erino mani kankura nontahino, kama via kamo'a fatgoa nosianagi antahino keno nosie.
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
E'ina hu'negu mofavrenimota ke'ni'a antahitama, amama tamasamisua kemofona tamagena huomiho.
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
Ana savari a'mofona atrenka ogantu'a nemaninka, nomofo kasama'arera uravao osuo.
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
Anama hananana havi kagi e'nerinka, zahufafi kasefa vahe mani'nesanke'za, havi vahe'mo'za kazeri haviza hugahaze.
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
Onke'nesana vahe'mo'za hanaveka'a atrenka eri'nanazana, e'nerisageno, knare zantamima amuho hunka eritru huntesana zantamina ru vahe'mo'za erigahaze.
11 Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
Henkama frinaku'ma hanana knama esigeno'a, krimo'a kavufafina ra nehuno, kazeri zaferinage hinkenka karagi nerunka,
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
anage hugahane, na'a hige'na navumaro kema nenasimige'na, navesra hunente'na, nazeri fatgo nehige'na, anankea ontahi'noane hugahane.
13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
Nahige'na rempi hunami vahe'mo'zama nazeri kante ante kema nasamiza vahe'mokizmi kea ontahi'noane hunka hugahane!
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
Nagra mika vahe zamavurera haviza hu'na keforoe hugahane.
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
Ru vahe'mofo tintetira tina ono, kagra'a tintetike tina no, e'i a'ka'ane mani fatgo huzanku hu'ne.
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
Amanefina tinka'a ome tagi atre, eme tagitre osuo. Kagra a'enenke'za maso.
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
Atregeno kagri a'mofo suzanke meno, aru a'nenena monkozana osuo.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
Kasefa'ma mani'nenka e'rinana a'ka'ane muse hunka mani'negeno, Anumzamo'a asomu hugantegahie.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
A'ka'amo'a dia a' afu'mo'ma hiankna huno avesi avesi huno knare zantfa huneganteanki, amima'amo'a maka kna kavesizana kazeri knare nehina, kagri'ma kavesi kantenia zamo'a kazeri agrarega atre'na agri avesi'zampi manigahane.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
Neve'enema mani fatgo huno'ma omanisia a'nea mofavre'nimoka ke'negeno kavufgamo'a oraotino. Atregeno amima'arera kavrenteno kanura okino.
21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
Na'ankure Ra Anumzamo'a miko kama vano hunana, ke'ankereno refako huno tage'negeta vano nehune.
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
Kefozama nehia ne'mofona kefo avu'ava zama'amo'a kukomo azeriankna nehigeno, kumi'amo kina rentegeno nemanie.
23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
Agra'a avesizama kegavama osaniazamo hanigeno frigahie. Rama'a havizama haniazamo hanigeno, fanane hugahie.

< Példabeszédek 5 >