< Példabeszédek 4 >
1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
Me mma, muntie me, muntie agya nkyerɛkyerɛ; monyɛ aso na moanya ntease.
2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
Mema mo adesua a ɛkɔ anim, enti munnnyaa me nkyerɛkyerɛ mu.
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
Efisɛ na me nso, meyɛ mʼagya babarima, meda so yɛ akokoaa no, na me na ani gye me ho.
4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
Na ɔkyerɛkyerɛɛ me se, “Ma me nsɛm nni wo koma mu dɛm, di me nkyerɛkyerɛ so na wubenya nkwa.
5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
Nya nyansa, nya ntease; mma wo werɛ mfi me nsɛm anaa ntwe wo ho mfi ho.
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
Nnyaw nyansa hɔ, na ɛbɛbɔ wo ho ban; dɔ no, na ɛbɛhwɛ wo so.
7 A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
Nyansa boro biribiara so; enti hwehwɛ nyansa. Ɛwɔ mu sɛ ne bo te sɛ wʼahode nyinaa de, nanso nya ntease.
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
Di no ni na ɛbɛma wo so; yɛ no atuu, na ɛbɛhyɛ wo anuonyam.
9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
Ɔde nkonimdi nhwiren hankare begu wo ti so na wama wo ahenkyɛw a ɛyɛ fɛ.”
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
Me ba, tie na fa nea meka no, na wo nkwanna bɛyɛ bebree.
11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
Mɛkyerɛ wo nyansa kwan so na mede wo afa akwan a ɛteɛ so.
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
Sɛ wonantew a, wʼanammɔntu bɛkɔ waa na sɛ wutu mmirika a, worenhintiw.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
Di nkyerɛkyerɛ so; na nnyaa mu, bɔ ho ban yiye, efisɛ ɛyɛ wo nkwa.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
Ntu wo nan nsi amumɔyɛfo kwan so na nnantew abɔnefo kwan so.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
Kwati no, ntu kwan mfa so; dan fi so na kɔ wo kwan.
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
Efisɛ wɔnyɛɛ bɔne a wontumi nna; na wɔn nna tew yera kosi sɛ wɔbɛma obi ahwe ase.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák.
Wodi amumɔyɛsɛm brodo, na wɔnom kitikitiyɛ nsa.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Atreneefo kwan te sɛ adekyee hann a edi kan, ɛkɔ so hyerɛn yiye kodu awia ketee.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
Nanso amumɔyɛfo kwan te sɛ sum kabii; wonnim nea ɛma wohintiw.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
Me ba, yɛ aso ma nea meka; tie me nsɛm no yiye.
21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
Mma emfi wʼani so, fa sie wo koma mu;
22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
efisɛ, ɛyɛ nkwa ma wɔn a wohu ne akwahosan ma nipadua no nyinaa.
23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
Ne nyinaa akyi, bɔ wo koma ho ban, efisɛ, ɛno ne wo nkwa asuti.
24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
Mma oburu kasa mfi wʼano; mma nkontomposɛm mmɛn wʼano koraa.
25 A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
Hwɛ wʼanim tee, na ma wʼani nkɔ nea ɛwɔ wʼanim no so.
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
Bɔ ɔkwan tamaa ma wʼanan na fa akwan a atim so.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
Mman mfa nifa anaa benkum; twe wo nan fi bɔne ho.