Példabeszédek 4
1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
Høyr etter, born, når far dykkar tuktar, og gjev gaum, so kann de læra å skyna!
2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
For eg gjev dykk ein lærdom god; gakk ikkje frå mi upplæring!
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
For eg var og barn for far min, og mor sin einaste veslegut.
4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
Då lærde han meg og sagde til meg: «Lat hjarta ditt hanga ved mine ord, tak vare på mine bod, so skal du liva.
5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
Kjøp deg visdom, kjøp deg vit, Gløym ei, vik ei burt frå ordi eg segjer!
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
Gakk ei frå visdomen, so skal han vakta deg, elska han, so skal han vara deg.
7 A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
Upphavet til visdom er: Kjøp deg visdom! Og kjøp deg vit for all di eiga!
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
Set han høgt, so skal han upphøgja deg, han fører deg til æra når du tek han i fang.
9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
Han set på ditt hovud ein yndeleg krans, ei kruna so fager han gjev deg.»
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
Høyr, min son, og tak imot mine ord, so vert dine livs-år mange.
11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
Eg viser deg visdoms veg, eg fører deg fram på beine stigar.
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
Når du gjeng, skal du stiga fritt, når du spring, skal du ikkje snåva.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
Haldt fast på agen, slepp han ikkje, tak vare på han, for han er ditt liv.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
På gudlause-stig må du ikkje koma, ei fara den vegen dei vonde fer.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
Lat han vera, gakk ikkje på han, vik frå han og kom deg undan!
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
For dei søv ikkje, fær dei’kje synda, dei misser svevnen, fær dei ikkje folk til å falla.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák.
Gudløysa er det brødet dei et og vald er den vinen dei drikk.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Men den stigen rettferdige gjeng, er som morgonglima som ljosnar og ljosnar til dagen renn.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
Den vegen dei ugudlege gjeng, er som kolmyrkret, dei veit ikkje kva dei snåvar i.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
Son min, agta på ordi mine, vend ditt øyra til det eg segjer!
21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
Lat dei ikkje vika frå augo dine, vara dei djupt i hjarta!
22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
For det er liv for kvar som finn det, og lækjing for heile hans likam.
23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
Framfor alt som du vaktar, tak vare på hjarta, for livet gjeng ut frå det.
24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
Haldt svik med munnen ifrå deg, og burt med falske lippor!
25 A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
Lat augo dine sjå beint fram, og augnekasti skoda ende fram for deg!
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
Jamna stigen for din fot, og lat alle dine vegar vera støde.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
Vik ei til høgre eller vinstre, vend foten ifrå det vonde!
