Példabeszédek 4
1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
Slušajte, djeco, pouku očevu i pazite kako biste spoznali mudrost,
2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
jer dobar vam nauk dajem: ne prezrite moga naputka.
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
I ja sam bio sin u svoga oca i nježan jedinac u svoje matere;
4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
i mene je on učio i govorio mi: “Zadrži moje riječi u svojem srcu, poštuj moje zapovijedi i živjet ćeš.
5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
Steci mudrost, steci razbor, ne smeći ih s uma i ne odstupi od riječi mojih usta.
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
Ne ostavljaj je i čuvat će te; ljubi je i obranit će te.
7 A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
Početak je mudrosti: steci sebi mudrost i svim svojim imanjem steci razboritost.
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
Veličaj je i uzvisit će te; donijet će ti čast kad je prigrliš.
9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
Stavit će ti ljupki vijenac na glavu, i obdarit će te krasnom krunom.”
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
Poslušaj, sine moj, primi moje riječi i umnožit će se godine tvojeg života.
11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
Poučih te putu mudrosti, navratih te na prave staze;
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
neće ti se zapletati koraci kad staneš hoditi; potrčiš li, nećeš posrnuti.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
Čvrsto se drži pouke, ne puštaj je, čuvaj je, jer ona ti je život.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
Ne idi stazom opakih i ne stupaj putem zlikovaca.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
Ostavi ga, ne hodi njime; kloni ga se i zaobiđi ga.
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
Jer oni ne spavaju ako ne učine zla, i san im ne dolazi ako koga ne obore.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák.
Jer jedu kruh opačine i piju vino nasilja.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
A pravednička je staza kao svjetlost svanuća, koja je sve jasnija do potpunog dana.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
A put je opakih kao mrkli mrak: ne znaju o što će se spotaknuti.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
Sine moj, pazi na moje riječi, prigni uho svoje mojim besjedama.
21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
Ne gubi ih nikad iz očiju, pohrani ih usred srca svoga.
22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
Jer su život onima koji ih nalaze i ozdravljenje svemu tijelu njihovu.
23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
A svrh svega, čuvaj svoje srce, jer iz njega izvire život.
24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
Drži daleko od sebe lažna usta i udalji od sebe usne prijevarne.
25 A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
Nek' tvoje oči gledaju u lice i neka ti je pogled uvijek prav.
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
Pazi na stazu kojom kročiš i neka ti svi putovi budu pouzdani.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
Ne skreći ni desno ni lijevo, drži svoj korak daleko oda zla.
