Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Töwendikiler, padishah Lemuelge uning anisi arqiliq wehiy bilen kelgen sözlerdur; anisi bu sözlerni uninggha ögetken:
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
I oghlum, i méning amriqim, qesemler bilen tiligen arzuluqum, men sanga néme dey?
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Küch-quwwitingni ayal-xotunlar teripige serp qilmighin; Yaki padishahlarnimu weyran qilidighan ishlargha bérilgüchi bolma!
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
I Lemuel, sharab ichish padishahlargha layiq emes, Emirlergimu haraqqa xumar bolush yarashmas.
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Bolmisa ular sharab ichip, [muqeddes] belgilimilerni untup, Bozek bendilerning heqqini astin-üstün qiliwétishi mumkin.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Küchlük haraq ölgüsi kelgenlerge, hesretke chömgenlerge bérilsun!
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Ular sharabni ichip, miskinlikini untup, Qaytidin derd-elimini ésige keltürmisun!
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Özliri üchün gep qilalmaydighanlargha aghzingni achqin, Halak bolay dégenlerning dewaside gep qil.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Süküt qilma, ular üchün lilla höküm qil, Ézilgenlerning we miskinlerning derdige derman bol.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Peziletlik ayalni kim tapalaydu? Uning qimmiti leel-yaqutlardinmu zor éship chüshidu.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Érining köngli uninggha tayinip xatirjem turidu, U bolghachqa érining alghan oljisi kem emestur!
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
U ömür boyi érige wapadar bolup yaxshiliq qilidu, Uni ziyan’gha uchratmaydu.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
U qoy yungi we kendir tépip, Öz qoli bilen jan dep ejir qilidu.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
U soda kémilirige oxshash, [Ailini béqishtiki] ozuq-tülüklerni yiraq jaylardin toshuydu.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Tang yorumasta u ornidin turidu, Ailisidikilerge yémeklik teyyarlaydu, Xizmetkar-dédeklerge nésiwisini teqsim qilidu.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
U bir parche étizni özi körüp alidu; Qoli bilen yighqan daramettin u bir üzümzar bina qilidu.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
[Ishqa qarap] u bélini küch bilen baghlar, Bileklirini küchlendürer;
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Öz ishining paydiliqliqigha közi yéter, Kéchiche chirighini öchürmey ish qilar.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
U qolliri bilen chaqni chörer, Barmaqliri yip urchuqini tutar.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Ajizlargha yardem qolini uzitar; Hajetmenlerge qollirini sozar.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Qar yaghqanda u ailisi toghruluq endishe qilmaydu, Öyidikilerning hemmisige qizil kiyimler kiydürülgen.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Kariwat yapquchlirini özi toquydu; Özining kiyim-kéchekliri kanap we sösün rexttindur.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Érining sheher derwazilirida abruyi bar; Shu yerde u yurttiki aqsaqallar qataridin orun alidu.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
U nepis kanaptin kiyim-kéchek tikip uni satidu; Belwaghlarni tikip sodigerlerni teminleydu.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Kiyimi küch-qudret we izzet-hörmettur; U kélechekke ümid bilen külüp qaraydu.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Aghzini achsila, dana söz qilidu, Tilida méhribane nesihetler bar.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Ailisidiki ishlardin daim xewer alidu, Bikargha nan yémeydu.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Perzentliri ornidin turup uninggha bext-beriket tileydu; Érimu mubareklep uni maxtap: —
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
«Pezilet bilen yashighan ayallar köptur, Biraq sen ularning hemmisidinmu éship chüshisen» — deydu.
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Güzellik séhri aldamchidur, Hösn-jamalmu peqet bir köpük, xalas, Peqet Perwerdigardin qorqidighan ayalla maxtilidu!
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
U öz méhnitining méwiliridin behrimen bolsun! Ejirliri uni derwazilarda hörmet-shöhretke érishtürsun!
