Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Ord av kong Lemuel, profetord som mor hans prenta inn i honom:
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Kva skal eg segja, son min, ja kva, du mitt livs son, ja kva, du min lovnads-son?
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Gjev ikkje kvende di kraft, og far ikkje vegar som tynar kongar!
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Ei sømer det seg, Lemuel, for kongar, ei kongar sømer det seg å drikka vin, og ei for hovdingar å spyrja etter rusdrykk.
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
For drikk han, vil han gløyma kva som lov er, og venda retten fyre alle arminger.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Lat han få rusdrykk som er åt å gå til grunns, og han få vin som gjeng med sorg i sjæli.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
At han kann drikka og si armod gløyma, og ikkje lenger minnast møda si.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Lat upp din munn for mållaus mann, for alle deira sak som gjeng mot undergang!
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Lat upp din munn og rettvist døm, lat armingen og fatigmannen få sin rett!
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Ei dugande kona, kven finn vel ei slik? Høgre stend ho i pris enn perlor.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Mannsens hjarta lit på henne, og vinning vantar ikkje.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Ho gjer honom godt og inkje vondt alle sine livedagar.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Ho syter for ull og lin, og henderne strævar med hugnad.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Ho er som kaupmanna-skip, langt burtantil fær ho si føda.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Og uppe er ho i otta, og gjev sin huslyd mat og etlar åt ternone ut.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Ho stilar på ein åker og fær han, for det ho med henderne tener ho plantar ein vingard.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Kraft ho bind seg til belte um livet og gjer sine armar sterke.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Ho merkar at hushaldet hennar gjeng godt, då sloknar’kje lampa hennar um natti.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Ho retter henderne ut etter rokken, og fingrarne tek til teinen.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Ho opnar handi for armingen, retter ho ut til fatigmannen.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Ei ræddast ho snø for huset sitt, for alt hennar hus er klædt i skarlaks-ty.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Ho gjer seg tæpe og klær seg i finaste lin og purpur.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Hennar mann er kjend i portarne, der han sit til tings med dei fremste i landet.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Linskjortor gjer ho og sel, og belte gjev ho til kramkaren.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Kraft og vyrdnad er klædnaden hennar, og ho lær åt dagen som kjem.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Ho let upp munnen med visdom, mild upplæring ho gjev med si tunga.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Koss det gjeng i huset agtar ho på, og ei et ho brød i letingskap.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Fram stig hennar søner og prisar ho sæl, og mannen syng henne lov:
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
«Mange kvende stod høgt i dugleik, men du gjeng yver deim alle.»
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Vænleik er fals og fagerskap fåfengd; ei kona som ottast Herren, skal prisast.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Lat ho få det ho vann med henderne sine, og pris i portarne av sine verk.
