Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Ebigambo bya kabaka Lemweri bye yayogera, nnyina bye yamuyigiriza.
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Ggwe mutabani wange, ggwe mutabani w’enda yange, ggwe mutabani w’obweyamo bwange.
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Tomaliranga maanyi go ku bakazi, newaakubadde amaanyi go ku abo abazikiriza bakabaka.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Ggwe Lemweri, si kya bakabaka, si kya bakabaka okunywanga omwenge, so si kya balangira okwegombanga omwenge,
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
si kulwa nga bagunywa ne beerabira amateeka, ne batalamula mu bwenkanya abantu baabwe abatulugunyizibwa.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Ekitamiiza mukiwenga oyo ayagala okufa, n’omwenge oyo alina emmeeme eriko obuyinike.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Mumuleke anywenga yeerabire obwavu bwe, alemenga kujjukira nate buyinike bwe.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Yogereranga abo abatasobola kweyogerera, otunulenga mu nsonga z’abo bonna abaasigala ettayo.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Yogera olamulenga n’obwenkanya, olwanirirenga abaavu n’abali mu bwetaavu.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Omukazi omwegendereza ani ayinza okumulaba? Wa muwendo nnyo okusinga amayinja ag’omuwendo ennyo.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Bba amwesiga n’omutima gwe gwonna, era bba talina kyonna kya muwendo ky’abulwa.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Aleetera bba essanyu so tamukola kabi, obulamu bwe bwonna.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Anoonya ebyoya by’endiga n’anoonya ne ppamba, n’akola emirimu gye mu ssanyu eritayogerekeka.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Ali ng’ebyombo by’abasuubuzi, aleeta emmere okuva mu nsi ezeewala.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Agolokoka tebunnakya, n’awa ab’omu nnyumba ye ebyokulya, n’agabira abaweereza be abawala be abaweereza emirimu egy’okukola.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Alowooza ku nnimiro n’agigula; asimba ennimiro ey’emizabbibu n’ebibala by’emikono gye.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Omukazi oyo akola n’amaanyi omulimu gwe, emikono gye gikwata n’amaanyi emirimu gye.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Ayiiya ebyamaguzi ebirimu amagoba n’abisuubula, era n’ettabaaza ye ekiro tezikira.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Anyweza omuti oguluka ppamba mu mukono gwe, engalo ze ne zikwata akati akalanga.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Ayanjululiza abaavu omukono gwe, n’agololera omukono gwe oyo ali mu bwetaavu.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Mu biseera by’obutiti taba na kutya, kubanga ab’omu nnyumba ye bonna baba n’engoye ez’okwambala.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Yeekolera ebibikka obuliri bwe, era engoye ze za linena omulungi, za ffulungu.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Bba amanyibbwa, y’omu ku bakulu abakulembera ensi, era ateeseza mu nkiiko enkulu.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Omukazi atunga ebyambalo ebya linena n’abitunda, n’aguza abasuubuzi enkoba.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Amaanyi n’ekitiibwa bye byambalo bye, era tatya ebiro ebigenda okujja.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Ayogera n’amagezi, era ayigiriza ebyekisa.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Alabirira nnyo empisa z’ab’omu nnyumba ye, era talya mmere ya bugayaavu.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Abaana be bagolokoka ne bamuyita wa mukisa, ne bba n’amutendereza ng’ayogera nti,
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
“Abakazi bangi abakola eby’ekitiibwa naye bonna ggwe obasinga.”
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Obubalagavu bulimba n’endabika ennungi teriiko kyegasa, naye omukazi atya Mukama anaatenderezebwanga.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Mumusasule empeera gy’akoleredde, n’emirimu gye gimuweesenga ettendo ku miryango gy’ekibuga.
