Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Maloba ya mokonzi Lemweli, mateya oyo mama na ye ateyaki ye:
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Eh mwana na ngai ya mobali, mwana oyo abimi na libumu na ngai, mwana mobali oyo nalapelaka ndayi:
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Kosilisa makasi na yo na basi te, komitika te na basi oyo bapengwisaka bakonzi!
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Eh Lemweli, ebongi te mpo na bakonzi; te, ebongi te mpo na bato minene kotuna: « Wapi masanga ya makasi? »
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Noki te soki bameli yango, bakobosana mibeko mpe bakokata na bosembo te makambo ya banyokolami.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Pesa masanga ya makasi epai ya bato oyo balingi kokufa, mpe vino epai ya bato oyo bazali kotungisama na motema.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Tika bango bamela mpo ete babosana pasi na bango mpe batika kokanisa lisusu minyoko na bango.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Fungola monoko na yo mpo na kolobela bato oyo bazali na makoki ya koloba te, mpe mpo na kolongisa bato oyo bazanga basungi.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Fungola monoko na yo mpe sambisa na bosembo, bundela babola mpe bato oyo bakelela.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Nani akoki komona mwasi ya lokumu? Azali na motuya koleka babiju ya talo.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Mobali na ye atielaka ye motema mpe azangaka te biloko ya motuya.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Tango nyonso ya bomoi na ye, apesaka mobali na ye esengo, kasi mawa te;
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
alukaka bapwale ya meme mpe basinga ya lino, bongo maboko na ye etongaka yango na esengo.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Azali lokola masuwa ya bato ya mombongo, akendaka koluka bilei na ye mosika;
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
alamukaka wana butu ezali nanu, abongisaka bilei mpo na ndako na ye mpe akabolelaka basali na ye ya basi misala.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Soki asepeli na elanga, asombaka yango; mpe na mbuma ya misala na ye, alonaka elanga ya vino.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Akangaka loketo na ye makasi mpe akembisaka maboko na ye na mosala.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Amonaka ete mombongo na ye etambolaka malamu; mpe kino na butu, mwinda na ye ekokufa te.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Maboko na ye esimbaka mitonga oyo batongelaka, mpe misapi na ye etongaka bilamba.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Afungolaka loboko na ye mpo na kokabela babola, mpe asembolaka yango mpo na kosunga bato bakelela.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Tango mvula ya pembe ekitaka, abangaka eloko moko te mpo na ndako na ye, pamba te bato nyonso kati na ndako na ye balataka bilamba ya malili.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Asalaka babulangeti mpo na mbeto na ye mpe alataka bilamba na ye ya lino ya kitoko mpe ya motane.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Bapesaka mobali na ye lokumu, na ekuke ya engumba, tango avandaka elongo na bakambi ya mokili.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Asalaka bilamba ya lino mpe atekaka yango, asalaka mombongo ya mikaba.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Alataka lokola elamba: molende na mosala mpe lokumu; mikolo ya lobi ebangisaka ye te, asekaka nde yango.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Alobaka na bwanya, mpe lolemo na ye epesaka malakisi na bolingo.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Azalaka na bokebi na makambo nyonso oyo elekaka na ndako na ye, mpe aliaka lipa na bogoyigoyi te.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Bana na ye bakotelema mpo na kokumisa ye, mpe tala ndenge mobali na ye mpe akumisaka ye:
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
« Basi ebele basalaka makambo ya lokumu; kasi yo, oleki bango nyonso! »
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Bonzenga ya elongi ekosaka, mpe kitoko ya nzoto ezalaka pamba; kasi mwasi oyo atosaka Yawe, ye nde abongi na lokumu.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Bopesa ye bambuma ya misala na ye! Tika ete bapesa ye lokumu, na bikuke ya engumba, mpo na misala nyonso oyo asalaka!
