Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
verba Lamuhel regis visio qua erudivit eum mater sua
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
quid dilecte mi quid dilecte uteri mei quid dilecte votorum meorum
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
ne dederis mulieribus substantiam tuam et vias tuas ad delendos reges
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
noli regibus o Lamuhel noli regibus dare vinum quia nullum secretum est ubi regnat ebrietas
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
ne forte bibat et obliviscatur iudiciorum et mutet causam filiorum pauperis
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
date siceram maerentibus et vinum his qui amaro sunt animo
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
bibant ut obliviscantur egestatis suae et doloris non recordentur amplius
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
aperi os tuum muto et causis omnium filiorum qui pertranseunt
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
aperi os tuum decerne quod iustum est et iudica inopem et pauperem
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
aleph mulierem fortem quis inveniet procul et de ultimis finibus pretium eius
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
beth confidit in ea cor viri sui et spoliis non indigebit
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
gimel reddet ei bonum et non malum omnibus diebus vitae suae
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
deleth quaesivit lanam et linum et operata est consilio manuum suarum
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
he facta est quasi navis institoris de longe portat panem suum
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
vav et de nocte surrexit deditque praedam domesticis suis et cibaria ancillis suis
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
zai consideravit agrum et emit eum de fructu manuum suarum plantavit vineam
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
heth accinxit fortitudine lumbos suos et roboravit brachium suum
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
teth gustavit quia bona est negotiatio eius non extinguetur in nocte lucerna illius
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
ioth manum suam misit ad fortia et digiti eius adprehenderunt fusum
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
caph manum suam aperuit inopi et palmas suas extendit ad pauperem
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
lameth non timebit domui suae a frigoribus nivis omnes enim domestici eius vestiti duplicibus
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
mem stragulam vestem fecit sibi byssus et purpura indumentum eius
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
nun nobilis in portis vir eius quando sederit cum senatoribus terrae
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
samech sindonem fecit et vendidit et cingulum tradidit Chananeo
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
ain fortitudo et decor indumentum eius et ridebit in die novissimo
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
phe os suum aperuit sapientiae et lex clementiae in lingua eius
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
sade considerat semitas domus suae et panem otiosa non comedet
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
coph surrexerunt filii eius et beatissimam praedicaverunt vir eius et laudavit eam
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
res multae filiae congregaverunt divitias tu supergressa es universas
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
sin fallax gratia et vana est pulchritudo mulier timens Dominum ipsa laudabitur
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
thau date ei de fructu manuum suarum et laudent eam in portis opera eius
