Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Lemyl sangpahrang ak awicyih a nu ing a cawngpyinaak awi taw vemyihna ni;
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Aw ka capa, aw ka thi ka sa awhkawng ka canaak ka capa, aw kak awikam awhkawng ka canaak ka capa, ngai lah,
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Nak thamahnaak ce nu a hamna koeh pe, sangpahrang him ham ak caikhqi venawh na hqingnaak koeh pe kawp ti.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Aw Lemyl, Sangpahrangkhqi ing misurtui a mi aawk hly am ni, ukkungkhqi ing zuu ami aawk hly am ni.
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
A mi aawk awhtaw aanaa awi ce hilh kawm usaw, thlak khawdengkhqi khanawh amak thymna uknaak ta kawm uh.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Ak thi tawm ce zuu pe unawh, ak kawseekhqi ce misurtui pe uh.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Aw seitaw a khawdengnaak ce hilh seitaw a patangnaak ce hilh seh.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Awi amak kqawn thai thlangkhqi hamna awi kqawn pe nawh, dyihpyikung amak ta khqi ing a mi ham kawi ce ham sak khqi.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Ak thymna awi kqawn nawh awi deng lah; kawdengkhqi ingkaw ak voetvaikhqi a mi ham hly kawi ham sak khqi lah.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
U nu khawsak ak leek nu ak hu? A phu taw suilung a phuk tlo lakawh a phu tlo ngai hy.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
A vaa ing anih ce yp na nawh them a voetnaak am ta hy.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
A vaa hamna a hqing khui them leek ing bee sak hy.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Tuumyi ingkaw hla sui nawh, a kut ing kawzeel cana sai hy.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
A nih cetaw them ak zawi lawng ing myih nawh, khawkhla nakawng ai kawi law pyi hy.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Khaw a dai hlanawh tho nawh; a imkhui khaw ingkaw a tamnaa nukhqi ham ai kawi toen hy.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Khawhyn ce nainawng hqeet nawh thlai hy; a bibinaak khui awhkawng misur ce ling hy.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Thamahnaak ing ak cawi zeen nawh, a baan thamah sak hy.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Them a zawihnaak awh a phu awm nawh, khawmthan awh awm a mai im am thih man hy.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
A kut ingawh bu pawm nawh a kutply ingawh tahplem qawlh hy.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
A kut ce thlak khawdengkhqi benna soeng nawh, ak voetvaikhqi ven dyna pha sak hy.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Daamtui baw nawh khaw a ding canawh a imkhui khaw ce hibai ak awih ing khuk khqi nawh lynaak am ta hy.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Hiphaih leek soeih amah ham tak nawh, suisak leek ing hlawihhlam qu hy.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Khawkkhui cunnaak chawmkeng kuun nawh a hqaamcakhqi ven ang ngawih awh a vaa ce thlang ing kqihchah na hy.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Hla qui ak leek leek ing suibai tak nawh zawi hy, them ak thlaikhqi vena chawmqui ce thak khqi hy.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
A suisak taw thamahnaak ingkaw qypawmnaak na awm nawh, khawnghi ak pha law hly hamna awmhly hy.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Cyihnaak ing am kha aang nawh, am khaaawh ypawmna toelthamnaak ce awm hy.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
A imkhui khawsak ak leekna toek nawh thakdam a buh am ai hy.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
A cakhqi ing tho unawh, thlang zoseen nu ti kawm usaw, a vaa ingawm kyihcah kaw.
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
“Nu khawsak ak leek khawzah awm uhy. Cehlai nang ing pyh khqi boeih hyk ti,” ti nawh.
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Mikhaileek awm zoeknaak mai ni, dawnaak bai thailatnaak ni. Bawipa ak kqihchah a nu taw kyihcah tyngna awm kaw.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Ce a nu ce a bi thaphu pe unawh, khawkkhui lutnaak chawmkeng awh a bibinaak ing kyihcah lah uh.
