Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Lemuel siangpahrang ih palunghahaih lok, amno mah patuk ih lok loe hae tiah oh;
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
aw ka capa, aw ka zok thung ih ka capa, aw lokkamhaih ka capa,
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
na thacakhaih to nongpatanawk khaeah patoh hmah loe, siangpahrang hum koeh kaminawk caehhaih loklam to pazui hmah.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Aw Lemuel, siangpahrangnawk loe misurtui naek han om ai; angraengnawk loe misurtui paqui han amcuk ai;
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
nihcae mah nae o nahaeloe, patukhaih lok to pahnet o ueloe, amtang kami han toenghaih hoiah lokcaekhaih to amkhraeng o taak ving moeng tih.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Anghmaa angtaa kami hanah mu to paek oh loe, palungboeng kami hanah misurtui to paek oh.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Anih mah amtanghaih hoi patangkhanghaih pahnet hanah nae nasoe.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Amtang kaminawk mah hak han koi hmuen to a hak o thai hanah, lokthui thai ai kaminawk to lokthuih abomh oh.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Lok to thui ah loe, toenghaih hoiah lok to caek ah; amtang kami hoi mithoenawk mah hak han koi hmuen to paek oh.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Mi mah maw tuinuen kahoih zu to hnu thai tih? To nongpata loe atho kana thlung kathim pongah atho oh kue.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
A sava mah anih to oep ueloe, amtanghaih hoiah loih tih.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
To baktih nongpata loe a sava hanah kasae hmuen to sah ai; a hing thung kahoih hmuen to a sinh pae.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Anih loe tuumui hoi pathlah to pakrong moe, a koeh baktiah a ban hoiah tok to a sak.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Anih loe hmuenmae zawhaih palongpui baktiah oh moe, angthla parai ahmuen hoiah caaknaek to a phawh.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Anih loe khodai ai naah angthawk moe, a imthung takoh hanah caaknaek to patoem pae, a tamna nongpatanawk hanah caaknaek to a paek.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Anih loe poek het moe, lawk doeh a qanh; a toksakhaih atho hoiah misurkung to a tlingh.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Anih loe kaengkaeh to kacakah angzaeng moe, a ban to thacaksak.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Anih mah zawh ih hmuenmae loe atho oh; anih ih hmaiim doeh aqum puek dueh mak ai.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
A ban hoiah lahat to a kaeh moe, a ban hoiah kahni to a sak.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Amtang kaminawk to a khetzawn, ue, mithoenawk to abomh.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Anih ih imthung takoh loe kahni kamling to angkhuk o boih pongah, dantui krah cadoeh tasoehhaih tawn ai.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Angmah hanah kahni to a sak moe, rong kamling hup puu ngan laihaw to angkhuk.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Anih ih sava loe vangpui khongkhanawk ah prae thung ih kacoehtanawk hoi nawnto anghnut moe, ahmin amthang kami ah oh.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Anih loe puu ngan kahni to sak moe, a zawh; kaziinawk doeh hmuenmae zaw kami khaeah a zawh.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Anih loe thacak moe, khingya koi khukbuen hoiah amthoep; anih loe angzo han koi atue ah anghoehaih hoiah khosah tih.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Anih loe palunghahaih hoiah lok to thuih, anih ih pahni ah tahmenhaih lok to oh.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Anih loe angmah ih imthung takoh to kahoih ah khetzawn, thasethaih buh to caa ai.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
A caanawk loe angthawk o moe, amno to tahamhoihaih paek o; a sava mah doeh anih to pakoeh.
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
Paroeai kami ih canunawk mah kahoih hmuen to sak o; toe nang mah loe nihcae to na takrenh boih.
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Lok kahoih loe alinghaih ah ni oh; kranghoihaih doeh azom pui ni; toe Angraeng zii nongpata loe, pakoehhaih hnu tih.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
To baktih nongpata hanah a toksakhaih tangqum to paek oh; a toksakhaih mah anih to vangpui khongkha ah pakoeh nasoe.
