Példabeszédek 31
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Nawa mawu a mfumu Lemueli wa ku Massa amene anamuphunzitsa amayi ake:
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Nʼchiyani mwana wanga? Nʼchiyani mwana wa mʼmimba mwanga? Nʼchiyani iwe mwana wanga amene ndinachita kupempha ndi malumbiro?
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Usapereke mphamvu yako kwa akazi. Usamayenda nawo amenewa popeza amawononga ngakhale mafumu.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Iwe Lemueli si choyenera kwa mafumu, mafumu sayenera kumwa vinyo. Olamulira asamalakalake chakumwa choledzeretsa
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
kuopa kuti akamwa adzayiwala malamulo a dziko, nayamba kukhotetsa zinthu zoyenera anthu osauka.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Perekani chakumwa choledzeretsa kwa amene ali pafupi kufa, vinyo kwa amene ali pa mavuto woopsa;
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
amwe kuti ayiwale umphawi wawo asakumbukirenso kuvutika kwawo.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Yankhula mʼmalo mwa amene sangathe kudziyankhulira okha. Uwayankhulire anthu onse osiyidwa pa zonse zowayenera.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Yankhula ndi kuweruza mwachilungamo. Uwateteze amphawi ndi osauka.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Kodi mkazi wangwiro angathe kumupeza ndani? Ndi wokwera mtengo kuposa miyala yamtengowapatali.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Mtima wa mwamuna wake umamukhulupirira ndipo mwamunayo sasowa phindu.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Masiku onse a moyo wake mkaziyo amachitira mwamuna wake zabwino zokhazokha osati zoyipa.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Iye amafunafuna ubweya ndi thonje; amagwira ntchito ndi manja ake mwaufulu.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Iye ali ngati sitima zapamadzi za anthu amalonda, amakatenga chakudya chake kutali.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Iye amadzuka kusanache kwenikweni; ndi kuyamba kukonzera a pa banja pake chakudya ndi kuwagawira ntchito atsikana ake antchito.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Iye amalingalira za munda ndi kuwugula; ndi ndalama zimene wazipeza amalima munda wamphesa.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Iye amavala zilimbe nagwira ntchito mwamphamvu ndi manja ake.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Iye amaona kuti malonda ake ndi aphindu, choncho nyale yake sizima usiku wonse.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Iye amadzilukira thonje ndipo yekha amagwira chowombera nsalu.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Iye amachitira chifundo anthu osauka ndipo amapereka chithandizo kwa anthu osowa.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Iye saopa kuti banja lake lifa ndi kuzizira pa nyengo yachisanu; pakuti onse amakhala atavala zovala zofunda.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Iye amadzipangira yekha zoyala pa bedi pake; amavala zovala zabafuta ndi zapepo.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Mwamuna wake ndi wodziwika pa chipata cha mzinda, ndipo amakhala pakati pa akuluakulu a mʼdzikomo.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Iye amasoka nsalu zabafuta nazigulitsa; amaperekanso mipango kwa anthu amalonda.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Mphamvu ndi ulemu zimakhala ngati chovala chake; ndipo amaseka osaopa zamʼtsogolo.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Iye amayankhula mwanzeru, amaphunzitsa anthu mwachikondi.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Iye amayangʼanira makhalidwe a anthu a pa banja lake ndipo sachita ulesi ndi pangʼono pomwe.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Ana ake amamunyadira ndipo amamutcha kuti wodala; ndipo mwamuna wake, amamuyamikira nʼkumati,
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
“Pali akazi ambiri amene achita zinthu zopambana koma iwe umawaposa onsewa.”
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Nkhope yachikoka ndi yonyenga, ndipo kukongola nʼkosakhalitsa; koma mkazi amene amaopa Yehova ayenera kutamandidwa.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Mupatseni mphotho chifukwa cha zimene iye wachita ndipo ntchito zake zimutamande ku mabwalo.
