< Példabeszédek 30 >

1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Agurs, Jakes Søns Ord, det varslende Ord, Udsagnet af Manden, til Ithiel, til Ithiel og Ukal.
2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
Jeg var ufornuftigere end en Mand, og jeg havde ikke Forstand som et Menneske.
3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Og jeg havde ikke lært Visdom eller kendt Kundskab om den Hellige.
4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Hvo for op til Himmelen og for ned? hvo samlede Vejret i sine Næver? hvo bandt Vandet i et Klædebon? hvo har fastsat alle Jordens Grænser? hvad er hans Navn? og hvad er hans Søns Navn? du ved det jo.
5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
Alt Guds Ord er lutret; han er et Skjold for dem, som forlade sig paa ham.
6 Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Læg intet til hans Ord, at han ikke skal straffe dig, og du skal staa som en Løgner.
7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
Om tvende Ting har jeg bedet dig; nægt mig dem ej, før jeg dør:
8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
Lad Forfængelighed og Løgnens Ord være langt fra mig; giv mig ikke Armod eller Rigdom, men tildel mig mit beskikkede Brød;
9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
at jeg ikke, naar jeg mættedes, skulde fornægte dig og sige: Hvo er Herren? eller naar jeg blev fattig, skulde stjæle og forgribe mig paa min Guds Navn.
10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Bagtal ikke en Træl for hans Herre, at han ikke skal forbande dig, og du skal bære Skyld.
11 Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
Der er en Slægt, som bander sin Fader og ikke velsigner sin Moder;
12 Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
der er en Slægt, som er ren i sine egne Øjne, og hvis Skarn dog ikke er aftoet;
13 Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
der er en Slægt, hvis Øjne ere høje, og hvis Øjenlaage hæve sig i Vejret;
14 Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
der er en Slægt, hvis Tænder ere Sværd, og hvis Kindtænder ere Knive, som vil fortære de elendige i Landet og de fattige iblandt Menneskene.
15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
Blodsugersken har to Døtre, „giv hid! giv hid!‟ Der er tre, som ikke kunne mættes, fire, som ikke sige: „Nok!‟
16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Dødsriget og det ufrugtbare Moderliv; Jorden bliver ikke mæt af Vand, og Ilden siger ikke: „Nok!‟ (Sheol h7585)
17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
Et Øje, som spotter Faderen og lader haant om at lyde Moderen, det skulle Ravnene ved Bækken udhugge, og Ørneunger skulle æde det.
18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
Tre Ting ere mig forunderlige; og fire Ting kender jeg ikke:
19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Ørnens Vej imod Himmelen, Slangens Vej over Klippen, Skibets Vej midt paa Havet, og en Mands Vej til en Jomfru.
20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Saa er en Horekvindes Vej; hun spiser og afvisker sin Mund og siger: Jeg har ikke gjort Uret.
21 Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
Under tre ryster et Land, og under fire kan det ikke holde ud:
22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
Under en Træl, naar han kommer til at herske; og en Daare, naar han bliver mæt af Brød;
23 A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
under en forhadt Kvinde, naar hun bliver gift; og en Trælkvinde, naar hun bliver sin Frues Arving.
24 E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
Der er fire smaa paa Jorden, dog ere de vise, saare vise:
25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
Myrerne ere ikke et stærkt Folk, alligevel berede de deres Spise om Sommeren;
26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
Kaninerne ere et afmægtigt Folk, dog indrette de deres Hus i Klippen;
27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
Græshopperne have ingen Konge, alligevel drage de ud, alle i sluttet Skare;
28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Firbenet griber fat med Hænder, og dog er det i Kongepaladser.
29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Der er tre, som have et smukt Skridt, og fire, som have en smuk Gang:
30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
Løven, som er vældig iblandt Dyrene og ikke viger tilbage for nogens Ansigt;
31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
Hesten, som er omgjordet om Lænderne; Bukken; og en Konge, som ingen tør rejse sig imod.
32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
Har du handlet daarligt, der du ophøjede dig, og har du tænkt ondt, da læg Haand paa Mund!
33 Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
Thi den, som trykker Mælk, faar Ost derudaf; og den, som trykker Næsen, faar Blod derudaf; og den, som trykker Vrede, faar Trætte derudaf.

< Példabeszédek 30 >