< Példabeszédek 30 >
1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Yaqe oğlu Aqurun sözləri, onun kəlamı. Bu adam Yetielə, Yetiel və Ukala belə dedi:
2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
Həqiqətən, mən hamıdan ağılsızam, İnsan idrakına malik deyiləm.
3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Nə hikmət öyrənmişəm, Nə də Müqəddəsin biliyindən xəbərim var.
4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Kim göylərə qalxıb endi? Kim yeli ovcunda topladı? Kim suları paltarına sarıdı? Yer üzünün qurtaracağınadək hər yeri kim yaratdı? Adı nədir? Oğlunun adı nədir? Bilirsənmi?
5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
Allahın hər bir kəlamı safdır, Ona pənah gətirənlərin sipəri Odur.
6 Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Onun sözünə heç nəyi əlavə etmə, Yoxsa səni tənbeh edər, yalanını çıxarar.
7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
Ey Allah, Səndən iki şey istəyirəm, Nə qədər ömrüm var, məndən onları əsirgəmə:
8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
Saxta, yalan sözlər qoy məndən uzaq olsun; Məni nə yoxsul, nə də zəngin et, Ancaq mənə gündəlik çörəyimi ver.
9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
Varlansam, «Rəbb kimdir?» deyə Sənə küfr edərəm, Yoxsul olsam, oğurlaram və Allahımın adını ləkələrəm.
10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Qul barədə ağasına pis sözlər demə, Yoxsa sənə qarğış edər, bu təqsirlə yüklənərsən.
11 Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
Adam var ki, atasına qarğış edir, Anasına alqış etmir.
12 Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
Adam var ki, özünü təmiz sanır, Amma murdarlıqdan təmizlənməyib.
13 Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Adam var ki, yuxarıdan aşağı baxar, Təkəbbürlə baxmaq üçün gözlərini qaldırar.
14 Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
Adam var ki, dişləri qılınca bənzər, Elə bil çənəsinə bıçaqlar düzüb, Yer üzündən məzlumları udar, İnsanların içindən fəqirləri məhv edər.
15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
Zəlinin iki qızı var, «Ver, ver» deyib bağırar. Üç şey var ki, heç doymaz, Dörd şey var ki, «bəsdir» deməz:
16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol )
Ölülər diyarı, qısır bətn, Sudan doymayan torpaq, «Bəsdir» deməyən alov. (Sheol )
17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
Kim ki atasına rişxənd edir, Anasının sözünə xor baxır, Dərələrdəki qarğalar onun gözlərini deşəcək, Qartal balaları onun bəbəklərini yeyəcək.
18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
Mənim ağlım kəsməyən üç şey var, Anlamadığım dörd şey var:
19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Səmada qartalın yolu, Qayada ilanın yolu, Dənizdə gəminin yolu, Kişi ilə gənc qadının yolu.
20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Zinakar qadının da yolu belədir: Yeyər, ağzını silər, «Nə pis iş görmüşəm ki?» deyər.
21 Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
Yer üç şeydən lərzəyə gəlir, Dörd şey var ki, ona tab gətirmir:
22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
Qulun padşah olması, Sarsağın doyunca çörək tapması,
23 A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
Nifrətəlayiq qadının ərə getməsi, Qarabaşın öz xanımının yerinə keçməsi.
24 E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
Yer üzündə dörd şey var, Kiçik olsa da, hikməti çoxdur:
25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
Qarışqalar qüvvətli olmayan birlikdir, Yemini yayda tədarük edir;
26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
Qayadovşanları da güclü olmayan birlikdir, Evlərini qaya içində tikir;
27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
Çəyirtkələrin şahı yoxdur, Lakin hamısı dəstə-dəstə irəliləyir;
28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Kərtənkələni əllə tutmaq olur, Amma o, padşah saraylarına çıxır.
29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Üç məxluq var ki, yerişi gözəldir, Dörd məxluq var ki, gedişi gözəldir:
30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
Heyvanların ən güclüsü, Heç nəyin qarşısından geri dönməyən şir,
31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
Döyüşkən xoruz, təkə, Qoşun qabağına çıxan padşah.
32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
Əgər özünü ucaltmaqla sarsaqlıq etmisənsə, Fikrində pis niyyətin varsa, əlinlə ağzını tut.
33 Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
Çünki südü çalxalayanda yağ çıxdığı kimi, Burnu sıxanda qan çıxdığı kimi Qəzəbi qızışdıranda da dava yaranar.