Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
Mwanangu, usisahau mafundisho yangu, bali zitunze amri zangu moyoni mwako,
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
kwa kuwa zitakuongezea miaka mingi ya maisha yako na kukuletea mafanikio.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Usiache kamwe upendo na uaminifu vitengane nawe; vifunge shingoni mwako, viandike katika ubao wa moyo wako.
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
Ndipo utapata kibali na jina zuri mbele za Mungu na mwanadamu.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Mtumaini Bwana kwa moyo wako wote wala usizitegemee akili zako mwenyewe;
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
katika njia zako zote mkiri yeye, naye atayanyoosha mapito yako.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Usiwe mwenye hekima machoni pako mwenyewe; mche Bwana ukajiepushe na uovu.
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
Hii itakuletea afya mwilini mwako, na mafuta kwenye mifupa yako.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Mheshimu Bwana kwa mali zako na kwa malimbuko ya mazao yako yote;
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
ndipo ghala zako zitakapojaa hadi kufurika, viriba vyako vitafurika kwa mvinyo mpya.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
Mwanangu, usiidharau adhabu ya Bwana na usichukie kukaripiwa naye,
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
kwa sababu Bwana huwaadibisha wale awapendao, kama vile baba afanyavyo kwa mwana apendezwaye naye.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Heri mtu yule aonaye hekima, mtu yule apataye ufahamu,
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
kwa maana hekima ana faida kuliko fedha na mapato yake ni bora kuliko ya dhahabu safi.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Hekima ana thamani kuliko marijani; hakuna chochote unachokitamani kinachoweza kulinganishwa naye.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Maisha marefu yako katika mkono wake wa kuume; katika mkono wake wa kushoto kuna utajiri na heshima.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Njia zake zinapendeza, mapito yake yote ni amani.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
Yeye ni mti wa uzima kwa wale wanaomkumbatia; wale wamshikao watabarikiwa.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
Kwa hekima Bwana aliiweka misingi ya dunia, kwa ufahamu aliziweka mbingu mahali pake;
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
kwa maarifa yake vilindi viligawanywa, nayo mawingu yanadondosha umande.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
Mwanangu, hifadhi maamuzi mema na busara, usiache vitoke machoni pako;
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
ndipo vitakapokuwa uzima nafsini mwako na pambo la neema shingoni mwako.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Kisha utaenda katika njia yako salama, wala mguu wako hautajikwaa;
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
ulalapo, hautaogopa; ulalapo usingizi wako utakuwa mtamu.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Usiogope maafa ya ghafula au maangamizi yanayowapata waovu,
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
kwa kuwa Bwana atakuwa tumaini lako na kuepusha mguu wako kunaswa katika mtego.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Usizuie wema kwa wale wanaostahili ikiwa katika uwezo wako kutenda.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Usimwambie jirani yako, “Njoo baadaye, nitakupa kesho”: wakati wewe unacho kitu kile karibu nawe.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Usifanye hila ya kumdhuru jirani yako, ambaye anaishi karibu na wewe akikuamini.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Usimshtaki mtu bila sababu, wakati hajakutenda dhara lolote.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Usimwonee wivu mtu mwenye jeuri wala kuchagua njia yake iwayo yote,
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
kwa kuwa Bwana humchukia mtu mpotovu, lakini siri yake iko kwa mwenye haki.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
Laana ya Bwana i juu ya nyumba ya mwovu, lakini yeye huibariki nyumba ya mwenye haki.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Huwadhihaki wale wanaodhihaki, lakini huwapa neema wale wanyenyekevu.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Wenye hekima hurithi heshima, bali huwaaibisha wapumbavu.
