Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
[Fili mi, ne obliviscaris legis meæ, et præcepta mea cor tuum custodiat:
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
longitudinem enim dierum, et annos vitæ, et pacem, apponent tibi.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Misericordia et veritas te non deserant; circumda eas gutturi tuo, et describe in tabulis cordis tui:
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
et invenies gratiam, et disciplinam bonam, coram Deo et hominibus.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Habe fiduciam in Domino ex toto corde tuo, et ne innitaris prudentiæ tuæ.
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In omnibus viis tuis cogita illum, et ipse diriget gressus tuos.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Ne sis sapiens apud temetipsum; time Deum, et recede a malo:
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
sanitas quippe erit umbilico tuo, et irrigatio ossium tuorum.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honora Dominum de tua substantia, et de primitiis omnium frugum tuarum da ei:
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
et implebuntur horrea tua saturitate, et vino torcularia tua redundabunt.]
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
[Disciplinam Domini, fili mi, ne abjicias, nec deficias cum ab eo corriperis:
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
quem enim diligit Dominus, corripit, et quasi pater in filio complacet sibi.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Beatus homo qui invenit sapientiam, et qui affluit prudentia.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Melior est acquisitio ejus negotiatione argenti, et auri primi et purissimi fructus ejus.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Pretiosior est cunctis opibus, et omnia quæ desiderantur huic non valent comparari.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Longitudo dierum in dextera ejus, et in sinistra illius divitiæ et gloria.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Viæ ejus viæ pulchræ, et omnes semitæ illius pacificæ.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
Lignum vitæ est his qui apprehenderint eam, et qui tenuerit eam beatus.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
Dominus sapientia fundavit terram; stabilivit cælos prudentia.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
Sapientia illius eruperunt abyssi, et nubes rore concrescunt.]
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
[Fili mi, ne effluant hæc ab oculis tuis. Custodi legem atque consilium,
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
et erit vita animæ tuæ, et gratia faucibus tuis.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Tunc ambulabis fiducialiter in via tua, et pes tuus non impinget.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
Si dormieris, non timebis; quiesces, et suavis erit somnus tuus.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Ne paveas repentino terrore, et irruentes tibi potentias impiorum.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
Dominus enim erit in latere tuo, et custodiet pedem tuum, ne capiaris.]
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
[Noli prohibere benefacere eum qui potest: si vales, et ipse benefac.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Ne dicas amico tuo: Vade, et revertere: cras dabo tibi: cum statim possis dare.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Ne moliaris amico tuo malum, cum ille in te habeat fiduciam.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Ne contendas adversus hominem frustra, cum ipse tibi nihil mali fecerit.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Ne æmuleris hominem injustum, nec imiteris vias ejus:
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
quia abominatio Domini est omnis illusor, et cum simplicibus sermocinatio ejus.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
Egestas a Domino in domo impii; habitacula autem justorum benedicentur.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Ipse deludet illusores, et mansuetis dabit gratiam.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Gloriam sapientes possidebunt; stultorum exaltatio ignominia.]
