Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My son, do not forget what I have taught you. Keep my commands in your inner being,
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
because [if you obey them] you will live a long time and things will go well for you
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Always faithfully love others and (be faithful/do what you say that you will do); doing those things [will cause others to be pleased with you]; it will be as though you are wearing a beautiful necklace. Keep those things in your mind/inner being.
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
If you do, God and people will approve of you and think highly of you [MTY].
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Trust in Yahweh completely, and do not rely on what you yourself understand.
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
Always allow him to lead you. If you do that, he will (show you the right path/direct your life).
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Do not be proud of being wise. [Instead], revere Yahweh and turn away from doing evil.
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
If you do that, your body will be healthy/strong; it will be [like] medicine for you.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honor Yahweh by [what you do with] your money; and [by giving him] the first part of your harvest.
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
If you do that, [you will have a good harvest]. Yahweh will fill your barns [with grain], and your vats/containers will be overflowing with [grape juice for making] wine.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
My son, when Yahweh disciplines/corrects you, do not despise it, and if he rebukes you, do not resent it.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
[I say that] because it is the people whom Yahweh loves that he corrects/reproves, [just] like parents correct/reprove their sons whom they love.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
[Yahweh] is pleased with those who become wise and have good understanding.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Being wise and having good understanding is worth more than silver, better than gold.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Being wise is more precious than (jewels/precious stones); there is nothing that you could desire [that would be as valuable] as wisdom.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
On the one hand, wisdom [PRS] enables [you] to live a long life, and on the other hand, wisdom enables [you] to become rich and to be honored.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
If [you] are wise, [your] life will be pleasant, and things will go well [for you].
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
Wisdom is [like] a tree that gives long life to those who [eagerly] take hold of it, and [Yahweh] is pleased with those who hold onto it tightly.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
By his wisdom Yahweh created the earth, and by his understanding he put everything in the skies.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his knowledge [he caused] the water that was beneath the earth to burst forth, and he caused rain to fall from the clouds.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My son, [always] keep doing things that are right and things that are smart. If you do that,
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
you will live [many years] and be honored and respected {people will honor and respect you}.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
If you do what is right and wise, you will [be able to] walk safely, and you will not (stumble/do things that are wrong) [MET].
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
You will [be able to] lie down [at night] and not be afraid [of anything], and you will sleep peacefully.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
You will not be afraid that something disastrous will happen to you or that storms that strike the wicked will strike you,
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
because you will be confident that Yahweh [will take care of you]. He will not let your foot be caught in a trap/snare.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
If you are able to help people who deserve it, do not refuse to help them.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
If you are able to help someone you interact with, do not say, “Come back later; [perhaps] I can help you tomorrow.”
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Do not make plans to harm those you interact with regularly, [because] they live near you, and they trust you.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
If someone has not harmed you, do not accuse him [by saying that he has harmed you].
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Do not envy people who [obtain things by] violent actions, and do not imitate/do what they do.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
[I say that] because Yahweh considers such people to be abominable/detestable; but he is a friend to [all] those who do what is right.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
Yahweh curses the families [MTY] of those who are wicked, but he blesses the families of those who are good/righteous.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Yahweh makes fun of those who make fun [of others], but he kindly helps those who are humble.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Wise [people] will be honored {people will honor wise people}, but foolish people will be dishonored/disgraced.
