Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My son, mine instruction, do not thou forget, and, my commandment, let thy heart observe;
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
For, length of days and years of life, and blessedness, shall they add to thee.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Lovingkindness and faithfulness, let them not forsake thee, —bind them, upon thy neck, write them upon the tablet of thy heart:
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
So find thou favour and good repute, in the eyes of God and man.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Trust thou in Yahweh, with all thy heart, and, unto thine own understanding, do not lean:
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In all thy ways, acknowledge him, and, he, will make straight thy paths.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Do not become wise in thine own eyes, revere Yahweh, and avoid evil:
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
Healing, shall it be to thy body, and refreshing, to thy bones.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honour thou Yahweh, with thy substance, and with the firstfruit of all thine increase;
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
So shall thy storehouses be filled with plenty, and, with new wine, shall thy vats overflow.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
The, chastening of Yahweh, my son, do not reject, nor loathe his rebuke;
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
For, whom Yahweh loveth, he correcteth, he causeth pain to the son in whom he delighteth.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
How happy the man who hath found wisdom, and the man who draweth forth understanding,
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
For better is her merchandise, than the merchandise of silver, yea, than gold, her increase;
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
More precious, is she, than corals, yea, none of thy delightful things, doth equal her:
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Length of days, is in her right hand, in her left, are riches and honour;
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Her ways, are ways of pleasantness, and, all her paths, are peace;
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
A tree of life, is she, to them who secure her, —and, they who hold her fast, are every one to be pronounced happy.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
Yahweh, in wisdom, founded the earth, establishing the heavens with understanding;
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his knowledge, the resounding deeps were burst open, and, the skies, drop down dew.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My son, let them not depart from thine eyes, guard thou counsel, and purpose:
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
So shall they become life to thy soul, and an adorning to thy neck;
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Then, shalt thou walk securely in thy way, and, thy foot, shall not stumble;
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
When thou sittest down, thou shalt have no dread, yea thou shalt lie down, and sweet shall be thy sleep.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Be not thou afraid of sudden dread, nor of the desolation of the lawless, when it cometh.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
For, Yahweh, will be in all thy ways, and will keep thy foot from the snare.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Withhold not good from them who ask it, when it is in power of thy hand to do it:
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Do not say to thy neighbour, Go and come again, and to-morrow I will give, when thou hast it by thee.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Devise not against thy neighbour an injury, seeing that, he, dwelleth securely by thee.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Contend not with a man without cause, if he hath dealt thee no wrong.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Do not thou envy the man of violence, neither choose thou any of his ways;
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
For, an abomination to Yahweh, is the tortuous man, but, with the upright, he is intimate.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
The curse of Yahweh, is in the house of the lawless one, but, the home of the righteous, he blesseth.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Though at scoffers he scoffeth, yet, to the humbled, he granteth favour.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Honour, shall the wise inherit, —but, as for dullards, shame shall carry them away.
