Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My son, forget not my teaching, And let thy heart observe my precepts!
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
For length of days, and years of life, And peace shall they multiply to thee.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Let not kindness and truth forsake thee; Bind them around thy neck, Write them upon the tablet of thy heart:
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
Then shalt thou find favor and good success In the sight of God and man.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Trust in the LORD with all thy heart, And lean not on thine own understanding;
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In all thy ways acknowledge him, And he will make thy paths plain.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Be not wise in thine own eyes; Fear the LORD, and depart from evil.
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
It shall be health to thy muscles, And moisture to thy bones.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honor the LORD with thy substance, And with the first-fruits of all thy increase;
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
So shall thy barns be filled with plenty, And thy vats overflow with new wine.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
My son, despise not the correction of the LORD, Nor be impatient under his chastisement!
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
For whom the LORD loveth he chasteneth, Even as a father the son in whom he delighteth.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Happy the man who findeth wisdom; Yea, the man who getteth understanding!
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
For the profit thereof is greater than that of silver, And the gain thereof than that of fine gold.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
More precious is she than pearls, And none of thy jewels is to be compared with her.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Length of days is in her right hand; In her left hand are riches and honor.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Her ways are ways of pleasantness, And all her paths are peace.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
She is a tree of life to them that lay hold of her, And happy is every one who hath her in his grasp.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
The LORD by wisdom founded the earth; By understanding he framed the heavens.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his knowledge the deep waters were cleft, And the clouds drop down the dew.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My son, let them not depart from thine eyes; Keep sound wisdom and discretion!
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
For they shall be life to thy soul, And grace to thy neck.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Then shalt thou go on thy way securely, And thy foot shall not stumble;
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
When thou liest down, thou shalt not be afraid, Yea, thou shalt lie down, and thy sleep shall be sweet.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Be not thou afraid of sudden alarm, Nor of the storm that is for the wicked, when it cometh;
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
For the LORD shall be thy confidence; Yea, he will keep thy foot from being taken.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Withhold not kindness from those who need it, When it is in the power of thy hand to do it.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Say not to thy neighbor, “Go, and come again, And to-morrow I will give to thee,” when thou hast it by thee.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Devise not evil against thy neighbor, While he dwelleth securely by thee.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Contend not with a man without cause, When he hath done thee no harm.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Envy not the oppressor, And choose none of his ways.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
For the perverse man is the abomination of the LORD, But he is in friendship with the upright.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
The curse of the LORD is upon the house of the wicked, But he blesseth the dwelling of the righteous.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Surely the scorners he treadeth scornfully, But giveth favor to the lowly.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
The wise shall obtain honor, But fools shall bear off shame.
