Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My son, forget not my law; but let thine heart keep my commandments:
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
For length of days, and long life, and peace, shall they add to thee.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Let not mercy and truth forsake thee: bind them about thy neck; write them upon the table of thine heart:
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
So shalt thou find favour and good understanding in the sight of Elohim and man.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Trust in YHWH with all thine heart; and lean not unto thine own understanding.
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In all thy ways acknowledge him, and he shall direct thy paths.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Be not wise in thine own eyes: fear YHWH, and depart from evil.
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
It shall be health to thy navel, and marrow to thy bones.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honour YHWH with thy substance, and with the firstfruits of all thine increase:
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
So shall thy barns be filled with plenty, and thy presses shall burst out with new wine.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
My son, despise not the chastening of YHWH; neither be weary of his correction:
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
For whom YHWH loveth he correcteth; even as a father the son in whom he delighteth.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Happy is the man that findeth wisdom, and the man that getteth understanding.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
For the merchandise of it is better than the merchandise of silver, and the gain thereof than fine gold.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
She is more precious than rubies: and all the things thou canst desire are not to be compared unto her.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Length of days is in her right hand; and in her left hand riches and honour.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Her ways are ways of pleasantness, and all her paths are peace.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
She is a tree of life to them that lay hold upon her: and happy is every one that retaineth her.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
YHWH by wisdom hath founded the earth; by understanding hath he established the heavens.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his knowledge the depths are broken up, and the clouds drop down the dew.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My son, let not them depart from thine eyes: keep sound wisdom and discretion:
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
So shall they be life unto thy soul, and favour to thy neck.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Then shalt thou walk in thy way safely, and thy foot shall not stumble.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
When thou liest down, thou shalt not be afraid: yea, thou shalt lie down, and thy sleep shall be sweet.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Be not afraid of sudden fear, neither of the desolation of the wicked, when it cometh.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
For YHWH shall be thy confidence, and shall keep thy foot from being taken.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Withhold not good from them to whom it is due, when it is in the power of thine hand to do it.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Say not unto thy neighbour, Go, and come again, and to morrow I will give; when thou hast it by thee.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Devise not evil against thy neighbour, seeing he dwelleth securely by thee.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Strive not with a man without cause, if he have done thee no harm.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Envy thou not the oppressor, and choose none of his ways.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
For the froward is abomination to YHWH: but his secret is with the righteous.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
The curse of YHWH is in the house of the wicked: but he blesseth the habitation of the just.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Surely he scorneth the scorners: but he giveth favour unto the lowly.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
The wise shall inherit glory: but shame shall be the promotion of fools.
