Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My sonne, forget not thou my Lawe, but let thine heart keepe my commandements.
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
For they shall increase the length of thy dayes and the yeeres of life, and thy prosperitie.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Let not mercie and trueth forsake thee: binde them on thy necke, and write them vpon the table of thine heart.
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
So shalt thou finde fauour and good vnderstanding in the sight of God and man.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Trust in the Lord with all thine heart, and leane not vnto thine owne wisdome.
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In all thy wayes acknowledge him, and he shall direct thy wayes.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Be not wise in thine owne eyes: but feare the Lord, and depart from euill.
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
So health shalbe vnto thy nauel, and marowe vnto thy bones.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honour the Lord with thy riches, and with the first fruites of all thine increase.
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
So shall thy barnes be filled with abundance, and thy presses shall burst with newe wine.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
My sonne, refuse not the chastening of the Lord, neither be grieued with his correction.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
For the Lord correcteth him, whome he loueth, euen as the father doeth the childe in whom he deliteth.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Blessed is the man that findeth wisedome, and the man that getteth vnderstanding.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
For the marchandise thereof is better then the marchandise of siluer, and the gaine thereof is better then golde.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
It is more precious then pearles: and all things that thou canst desire, are not to be compared vnto her.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Length of dayes is in her right hand, and in her left hand riches and glory.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Her wayes are wayes of pleasure, and all her pathes prosperitie.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
She is a tree of life to them that lay holde on her, and blessed is he that retaineth her.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
The Lord by wisdome hath layde the foundation of the earth, and hath stablished the heauens through vnderstanding.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his knowledge the depthes are broken vp, and the cloudes droppe downe the dewe.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My sonne, let not these things depart from thine eyes, but obserue wisdome, and counsell.
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
So they shalbe life to thy soule, and grace vnto thy necke.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Then shalt thou walke safely by thy way: and thy foote shall not stumble.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
If thou sleepest, thou shalt not bee afraide, and when thou sleepest, thy sleepe shalbe sweete.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Thou shalt not feare for any sudden feare, neither for the destruction of the wicked, when it commeth.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
For the Lord shall be for thine assurance, and shall preserue thy foote from taking.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Withhold not the good from the owners thereof, though there be power in thine hand to doe it.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Say not vnto thy neighbour, Go and come againe, and to morow wil I giue thee, if thou now haue it.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Intend none hurt against thy neighbour, seeing he doeth dwell without feare by thee.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Striue not with a man causelesse, when he hath done thee no harme.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Bee not enuious for the wicked man, neither chuse any of his wayes.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
For the frowarde is abomination vnto the Lord: but his secret is with the righteous.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
The curse of the Lord is in the house of the wicked: but he blesseth the habitation of the righteous.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
With the scornefull he scorneth, but hee giueth grace vnto the humble.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
The wise shall inherite glorie: but fooles dishonour, though they be exalted.
