Példabeszédek 3
1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
My son, forget not my law, and let thy heart keep my commandments.
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
For they shall add to thee length of days, and years of life and peace.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Let not mercy and truth leave thee, put them about thy neck, and write them in the tables of thy heart:
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
And thou shalt And grace and good understanding before God and men.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Have confidence in the Lord with all thy heart, and lean not upon thy own prudence.
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
In all thy ways think on him, and he will direct thy steps.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
I Be not wise in thy own conceit: fear God, and depart from evil:
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
For it shall be health to thy navel, and moistening to thy bones.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Honour the Lord with thy substance, and give him of the first of all thy fruits:
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
And thy barns shall be filled with abundance, and thy presses shall run over with wine.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
My son, reject not the correction of the Lord: and do not faint when thou art chastised by him:
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
For whom the Lord loveth, he chastiseth: and as a father in the son he pleaseth himself.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Blessed is the man that findeth wisdom and is rich in prudence:
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
The purchasing thereof is better than the merchandise of silver, and her fruit than the chiefest and purest gold:
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
She is more precious than all riches: and all the things that are desired, are not to be compared with her.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Length of days is in her right hand, and in her left hand riches and glory.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Her ways are beautiful ways, and all her paths are peaceable.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
She is a tree of life to them that lay hold on her: and he that shall retain her is blessed.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
The Lord by wisdom hath founded the earth, hath established the heavens by prudence.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
By his wisdom the depths have broken out, and the clouds grow thick with dew.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
My son, let not these things depart from thy eyes: keep the law and counsel:
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
And there shall be life to thy soul, and grace to thy mouth.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Then shalt thou walk confidently in thy way, and thy foot shall not stumble:
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
If thou sleep, thou shalt not fear: thou shalt rest, and thy sleep shall be sweet.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Be not afraid of sudden fear, nor of the power of the wicked falling upon thee.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
For the Lord will be at thy side, and will keep thy foot that thou be not taken.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Do not withhold him from doing good, who is able: if thou art able, do good thyself also.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Say not to thy friend: Go, and come again: and tomorrow I will give to thee: when thou canst give at present.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Practise not evil against thy friend, when he hath confidence in thee.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Strive not against a man without cause, when he hath done thee no evil.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Envy not the unjust man, and do not follow his ways:
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
For every mocker is an abomination to the Lord, and his communication is with the simple.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
Want is from the Lord in the house of the wicked: but the habitations of the just shall be blessed.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
He shall scorn the scorners, and to the meek he will give grace.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
The wise shall possess glory: the promotion of fools is disgrace.
