< Példabeszédek 3 >

1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
Min Søn! glem ikke min Lov, men lad dit Hjerte bevare mine Bud.
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
Thi et langt Liv og mange Aar at leve i og Fred skulle de bringe dig rigeligt.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Miskundhed og Sandhed forlade dig ej; bind dem om din Hals, skriv dem paa dit Hjertes Tavle;
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
saa skal du finde Naade og god Forstand for Guds og Menneskens Øjne.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Forlad dig paa Herren af dit ganske Hjerte, men forlad dig ikke fast paa din Forstand!
6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
Kend ham paa alle dine Veje, og han skal gøre dine Stier rette.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Vær ikke viis i dine egne Øjne; frygt Herren, og vig fra det onde!
8 Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
Det skal være en Lægedom for din Navle og en Vædske for dine Ben.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
Ær Herren af dit Gods og af al din Avls Førstegrøde:
10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
Saa skulle dine Lader blive fulde med Overflod og dine Persekar flyde over af Most.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
Min Søn! foragt ikke Herrens Tugt, og vær ikke utaalmodig ved hans Revselse.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
Thi Herren revser den, som han elsker, og som en Fader den Søn, i hvem han har Behag.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Saligt er det Menneske, som har fundet Visdom, og det Menneske, som vinder Forstand.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Thi det er bedre at købe den end at købe Sølv, og at vinde den er bedre end Guld.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Den er dyrebarere end Perler og alt det, du har Lyst til, kan ikke lignes ved den.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
I dens højre Haand er langt Liv, i dens venstre er Rigdom og Ære.
17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Dens Veje ere yndige Veje, og alle dens Stier ere Fred.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
Den er Livsens Træ for dem, som gribe den, og hver den, som holder fast paa den, skal prises salig.
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
Herren har grundfæstet Jorden med Visdom, han har beredt Himlene med Forstand.
20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
Ved hans Kundskab skiltes Dybene, og ved den dryppe Skyerne med Dug.
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
Min Søn! lad dem ikke vige fra dine Øjne, bevar Fasthed og Kløgt.
22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
Og de skulle være Liv for din Sjæl og et Smykke for din Hals.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Da skal du vandre tryggelig paa din Vej, og du skal ikke støde din Fod.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
Naar du lægger dig, da skal du ikke frygte, og naar du har lagt dig, skal din Søvn være sød.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
Du skal ikke frygte for pludselig Skræk, ej heller for Ødelæggelsen over de ugudelige, naar den kommer.
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
Thi Herren skal være dit Haab, og han skal bevare din Fod fra at fanges.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Hold ikke godt tilbage fra dem, som trænge dertil, naar din Haand har Evne til at gøre det.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
Sig ikke til din Næste: Gak bort og kom igen, og i Morgen vil jeg give, naar du dog har det.
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
Optænk ikke ondt imod din Ven, naar han bor tryggelig hos dig.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Træt ikke med et Menneske uden Aarsag, naar han ikke har gjort dig ondt.
31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Misund ikke en Voldsmand, og udvælg ikke nogen af alle hans Veje!
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
Thi Herren har Vederstyggelighed til den, som er forvendt, men hans fortrolige Omgang er med de oprigtige.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
Herrens Forbandelse er i den ugudeliges Hus, men han velsigner de retfærdiges Bolig.
34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Dersom de ere Spottere, da skal han spotte dem, men de ydmyge skal han give Naade.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
De vise skulle arve Ære, men Daarerne skulle faa Skam til Del.

< Példabeszédek 3 >