Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
El hombre que al ser reprendido es indómito, Será quebrantado de repente, Y no habrá para él medicina.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Cuando aumentan los justos, el pueblo se regocija. Cuando gobierna el impío, el pueblo gime.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
El que ama la sabiduría, alegra a su padre, Pero el que se junta con prostitutas, destruye su riqueza.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Un rey justo estabiliza el país, Pero el que lo carga de impuestos lo destruye.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
El hombre que lisonjea a su prójimo Tiende una red a sus pasos.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
En la transgresión del hombre perverso hay trampa, Pero el justo cantará y se alegrará.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Preocupa al justo la causa de los pobres, Y el perverso no entiende esa preocupación.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Los burladores agitan la ciudad, Pero los sabios aplacan la ira.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Si un sabio contiende con un necio, Aunque se enoje éste o se ría, no tendrá reposo.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Los hombres sanguinarios aborrecen al íntegro, Pero los rectos se preocupan por su vida.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
El necio da rienda suelta a su ira, Pero el sabio la reprime.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Si el gobernante atiende a palabras mentirosas, Todos sus ministros serán perversos.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
El pobre y el opresor tienen esto en común: A ambos Yavé les iluminó los ojos.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Si el rey juzga a los pobres con verdad, Su trono será establecido para siempre.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
La vara y la reprensión dan sabiduría, Pero el muchacho consentido avergonzará a su madre.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Cuando los perversos se multiplican, aumenta la transgresión, Pero los justos presenciarán la caída de ellos.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Corrige a tu hijo y te dará descanso, Y dará satisfacciones a tu alma.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Donde no hay visión profética, el pueblo se desenfrena. Pero, ¡inmensamente feliz es el que guarda la Ley!
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
El esclavo no se corrige solo con palabras, Porque entiende, pero no hace caso.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
¿Has visto a un hombre precipitado en sus palabras? Más esperanza hay del necio que de él.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
El que mima a un esclavo desde la niñez, Al final lo tendrá como un hijo.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
El hombre iracundo levanta contiendas, Y el furioso comete muchas transgresiones.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
La soberbia del hombre lo abate, Pero el de espíritu humilde recibirá honra.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
El cómplice del ladrón aborrece su propia vida, Oye la maldición, pero no lo denuncia.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
El temor al hombre coloca una trampa, Pero el que confía en Yavé estará seguro.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Muchos buscan el favor del gobernante, Pero la sentencia para el hombre viene de Yavé.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
El hombre inicuo es aborrecido por los justos, Y el de camino recto es aborrecido por los perversos.
