< Példabeszédek 29 >
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Ein mann som etter mykje refsing endå er ein stivnakke, vil brått verta broten ulækjeleg sund.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Når rettferdige aukar i tal, då gled seg folket, men når gudlaus mann kjem til styre, sukkar folket.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Den som elskar visdom, gled sin far, men den som gjeng i lag med skjøkjor, øyder eiga si.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Ein konge held landet sitt uppe med rett, men ein skattekrevjar legg det i øyde.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Ein mann som smeikjer for næsten sin, breider ut eit net for føterne hans.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Ein vond manns misgjerd er snara for honom, men rettferdig mann fegnast og gled seg.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Den rettferdige syter for stakarens sak, den gudlause hev ikkje greida på noko.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Spottarar øser upp ein by, men vismenner stiller vreiden.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Når vismann fører sak mot dåren, vert dåren sinna og lær, og kann’kje vera still.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Dei blodfuse hatar ein skuldlaus mann, og stend dei ærlege etter livet.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Alt sitt sinne slepper dåren ut, men vismannen døyver det til slutt.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Agtar ein hovding på lygneord, er alle hans tenarar nidingar.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Fatigmann og valdsmann råkast, Herren gjev deim båe augneljos.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Ein konge som dømer småfolk rett, hans kongsstol stend æveleg fast.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Ris og age gjev visdom, men ein agelaus gut fører skam yver mor si.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Når dei gudlause aukar, so aukar syndi, men dei rettferdige skal sjå med lyst på deira fall.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Aga son din, so vil han vera deg til hugnad og gjeva lostemat til sjæli di.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Utan profetsyn vert folket vilt, men sæl er den som held lovi.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Med ord let trælen seg ikkje tukta, for han skynar deim vel, men bryr seg’kje um deim.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Ser du ein mann som er snar til å tala, dåren gjev større von enn han.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Kjæler du trælen upp frå hans ungdom, vil han vanvyrda deg til slutt.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Sinna mann valdar trætta, og brålyndt mann gjer mang ei misgjerd.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Mannsens ovmod fører til fall, men den audmjuke vinn seg æra.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Den som helar med tjuven, hatar sitt liv, han høyrer dei tek han i eid, men gjev ingi vitring.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Manne-rædsla legg snaror, men den som lit på Herren, vert berga.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Mange vil te seg fram for ein styrar, men frå Herren fær kvar mann sin rett.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Ein styggedom for rettferdige er ein urettferdig mann, og ein styggedom for den gudlause er den som fer ærleg fram.