Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Viro, qui corripientem dura cervice contemnit, repentinus ei superveniet interitus: et eum sanitas non sequetur.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
In multiplicatione iustorum lætabitur vulgus: cum impii sumpserint principatum, gemet populus.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Vir, qui amat sapientiam, lætificat patrem suum: qui autem nutrit scorta, perdet substantiam.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Rex iustus erigit terram, vir avarus destruet eam.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Homo, qui blandis, fictisque sermonibus loquitur amico suo, rete expandit gressibus eius.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Peccantem virum iniquum involvet laqueus: et iustus laudabit atque gaudebit.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Novit iustus causam pauperum: impius ignorat scientiam.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Homines pestilentes dissipant civitatem: sapientes vero avertunt furorem.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Vir sapiens, si cum stulto contenderit, sive irascatur, sive rideat, non inveniet requiem.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Viri sanguinum oderunt simplicem: iusti autem quærunt animam eius.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Totum spiritum suum profert stultus: sapiens differt, et reservat in posterum.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Princeps, qui libenter audit verba mendacii, omnes ministros habet impios.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Pauper, et creditor obviaverunt sibi: utriusque illuminator est Dominus.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Rex, qui iudicat in veritate pauperes, thronus eius in æternum firmabitur.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Virga atque correptio tribuit sapientiam: puer autem, qui dimittitur voluntati suæ, confundit matrem suam.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
In multiplicatione impiorum multiplicabuntur scelera: et iusti ruinas eorum videbunt.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Erudi filium tuum, et refrigerabit te, et dabit delicias animæ tuæ.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Cum prophetia defecerit, dissipabitur populus: qui vero custodit legem, beatus est.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Servus verbis non potest erudiri: quia quod dicis intelligit, et respondere contemnit.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Vidisti hominem velocem ad loquendum? stultitia magis speranda est, quam illius correptio.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Qui delicate a pueritia nutrit servum suum, postea sentiet eum contumacem.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Vir iracundus provocat rixas: et qui ad indignandum facilis est, erit ad peccandum proclivior.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Superbum sequitur humilitas: et humilem spiritu suscipiet gloria.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Qui cum fure participat, odit animam suam: adiurantem audit, et non indicat.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Qui timet hominem, cito corruet: qui sperat in Domino, sublevabitur.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Multi requirunt faciem principis: et iudicium a Domino egreditur singulorum.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Abominantur iusti virum impium: et abominantur impii eos, qui in recta sunt via. Verbum custodiens filius, extra perditionem erit.
