Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Wer wider die Strafe halsstarrig ist, der wird plötzlich verderben ohne alle Hilfe.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Wenn der Gerechten viel sind, freut sich das Volk; wenn aber der Gottlose herrscht, seufzt das Volk.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Wer Weisheit liebt, erfreut seinen Vater; wer aber mit Huren umgeht, kommt um sein Gut.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Ein König richtet das Land auf durchs Recht; ein geiziger aber verderbt es.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Wer mit seinem Nächsten heuchelt, der breitet ein Netz aus für seine Tritte.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Wenn ein Böser sündigt, verstrickt er sich selbst; aber ein Gerechter freut sich und hat Wonne.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Der Gerechte erkennt die Sache der Armen; der Gottlose achtet keine Vernunft.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Die Spötter bringen frech eine Stadt in Aufruhr; aber die Weisen stillen den Zorn.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Wenn ein Weiser mit einem Narren zu rechten kommt, er zürne oder lache, so hat er nicht Ruhe.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Die Blutgierigen hassen den Frommen; aber die Gerechten suchen sein Heil.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Ein Narr schüttet seinen Geist ganz aus; aber ein Weiser hält an sich.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Ein Herr, der zu Lügen Lust hat, des Diener sind alle gottlos.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Arme und Reiche begegnen einander: beider Augen erleuchtet der HERR.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Ein König, der die Armen treulich richtet, des Thron wird ewig bestehen.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Rute und Strafe gibt Weisheit; aber ein Knabe, sich selbst überlassen, macht seiner Mutter Schande.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Wo viele Gottlose sind, da sind viel Sünden; aber die Gerechten werden ihren Fall erleben.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Züchtige deinen Sohn, so wird er dich ergötzen und wird deiner Seele sanft tun.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Wo keine Weissagung ist, wird das Volk wild und wüst; wohl aber dem, der das Gesetz handhabt!
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Ein Knecht läßt sich mit Worten nicht züchtigen; denn ob er sie gleich versteht, nimmt er sich's doch nicht an.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Siehst du einen, der schnell ist zu reden, da ist am Narren mehr Hoffnung denn an ihm.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Wenn ein Knecht von Jugend auf zärtlich gehalten wird, so will er darnach ein Junker sein.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Ein zorniger Mann richtet Hader an, und ein Grimmiger tut viel Sünde.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Die Hoffart des Menschen wird ihn stürzen; aber der Demütige wird Ehre empfangen.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Wer mit Dieben teilhat, den Fluch aussprechen hört, und sagt's nicht an, der haßt sein Leben.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Vor Menschen sich scheuen bringt zu Fall; wer sich aber auf den HERRN verläßt, wird beschützt.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Viele suchen das Angesicht eines Fürsten; aber eines jeglichen Gericht kommt vom HERRN.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Ein ungerechter Mann ist dem Gerechten ein Greuel; und wer rechtes Weges ist, der ist des Gottlosen Greuel.
