Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
A man often reproved, hardening the neck, Is suddenly broken, and there is no healing.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
In the multiplying of the righteous the people rejoice, And in the ruling of the wicked the people sigh.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
A man loving wisdom rejoiceth his father, And a friend of harlots destroyeth wealth.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
A king by judgment establisheth a land, And one receiving gifts throweth it down.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
A man taking a portion above his neighbour, Spreadeth a net for his own steps.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
In the transgression of the evil [is] a snare, And the righteous doth sing and rejoice.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
The righteous knoweth the plea of the poor, The wicked understandeth not knowledge.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Men of scorning ensnare a city, And the wise turn back anger.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
A wise man is judged by the foolish man, And he hath been angry, And he hath laughed, and there is no rest.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Men of blood hate the perfect, And the upright seek his soul.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
A fool bringeth out all his mind, And the wise till afterwards restraineth it.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
A ruler who is attending to lying words, All his ministers [are] wicked.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
The poor and the man of frauds have met together, Jehovah is enlightening the eyes of them both.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
a king that is judging truly the poor, His throne for ever is established.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
A rod and reproof give wisdom, And a youth let away is shaming his mother.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
In the multiplying of the wicked transgression multiplieth, And the righteous on their fall do look.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Chastise thy son, and he giveth thee comfort, Yea, he giveth delights to thy soul.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Without a Vision is a people made naked, And whoso is keeping the law, O his happiness!
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
By words a servant is not instructed though he understand, And there is nothing answering.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Thou hast seen a man hasty in his words! More hope of a fool than of him.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Whoso is bringing up his servant delicately, from youth, [At] his latter end also he is continuator.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
An angry man stirreth up contention, And a furious man is multiplying transgression.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
The pride of man humbleth him, And humility of spirit upholdeth honour.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Whoso is sharing with a thief is hating his own soul, Execration he heareth, and telleth not.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Fear of man causeth a snare, And the confident in Jehovah is set on high.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Many are seeking the face of a ruler, And from Jehovah [is] the judgment of each.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
An abomination to the righteous [is] the perverse man, And an abomination to the wicked [is] the upright in the way!
