Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Sodeyn perischyng schal come on that man, that with hard nol dispisith a blamere; and helth schal not sue hym.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
The comynalte schal be glad in the multipliyng of iust men; whanne wickid men han take prinshod, the puple schal weyle.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
A man that loueth wisdom, makith glad his fadir; but he that nurschith `an hoore, schal leese catel.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
A iust king reisith the lond; an auerouse man schal distrie it.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
A man that spekith bi flaterynge and feyned wordis to his frend; spredith abrood a net to hise steppis.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
A snare schal wlappe a wickid man doynge synne; and a iust man schal preise, and schal make ioye.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
A iust man knowith the cause of pore men; an vnpitouse man knowith not kunnyng.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Men ful of pestilence distryen a citee; but wise men turnen awei woodnesse.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
If a wijs man stryueth with a fool; whether he be wrooth, `ether he leiyith, he schal not fynde reste.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Menquelleris haten a simple man; but iust men seken his soule.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
A fool bringith forth al his spirit; a wise man dilaieth, and reserueth in to tyme comynge afterward.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
A prince that herith wilfuli the wordis of a leesyng; schal haue alle mynystris vnfeithful.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
A pore man and a leenere metten hem silf; the Lord is liytnere of euer ethir.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
If a kyng demeth pore men in treuthe; his trone schal be maad stidfast with outen ende.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
A yerde and chastisyng schal yyue wisdom; but a child, which is left to his wille, schendith his modir.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Grete trespassis schulen be multiplied in the multipliyng of wickid men; and iust men schulen se the fallyngis of hem.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Teche thi sone, and he schal coumforte thee; and he schal yyue delicis to thi soule.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Whanne prophesie faylith, the puple schal be distried; but he that kepith the lawe, is blessid.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
A seruaunt mai not be tauyt bi wordis; for he vndirstondith that that thou seist, and dispisith for to answere.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Thou hast seyn a man swift to speke; foli schal be hopid more than his amendyng.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
He that nurschith his seruaunt delicatli fro childhod; schal fynde hym rebel aftirward.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
A wrathful man territh chidingis; and he that is liyt to haue indignacioun, schal be more enclynaunt to synnes.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Lownesse sueth a proude man; and glorie schal vp take a meke man of spirit.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
He that takith part with a theef, hatith his soule; he herith a man chargynge greetli, and schewith not.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
He that dredith a man, schal falle soon; he that hopith in the Lord, shal be reisid.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Many men seken the face of the prince; and the doom of alle men schal go forth of the Lord.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Iust men han abhomynacioun of a wickid man; and wickid men han abhomynacioun of hem, that ben in a riytful weye. A sone kepynge a word, schal be out of perdicioun.
