< Példabeszédek 29 >
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
He who, being often reproved, hardeneth his neck, Shall suddenly be destroyed, and that without remedy.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
When the righteous are powerful, the people rejoice; But when the wicked beareth rule, the people mourn.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
He who loveth wisdom rejoiceth his father; But he who is a companion of harlots destroyeth his substance.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
A king by equity establisheth a land; But he who receiveth gifts overthroweth it.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
A man who flattereth his neighbor Spreadeth a net for his feet.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
In the transgression of a wicked man there is a snare; But the righteous shall sing and rejoice.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
A righteous man careth for the cause of the poor; A wicked man discerneth not knowledge.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Scoffers kindle a city into a flame; But wise men pacify wrath.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
If a wise man contend in a cause with a fool, Whether he rage or laugh, there will be no rest.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
The bloodthirsty man hateth the upright; But the righteous seek to preserve his life.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
A fool letteth all his anger come out; But a wise man keepeth it back.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
If a ruler listen to words of falsehood, All his servants become wicked.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
The poor man and the oppressor meet together: The LORD giveth light to the eyes of them both.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
The king that judgeth the poor with uprightness, His throne shall be established for ever.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
The rod and reproof give wisdom; But a child left to himself bringeth shame to his mother.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
When the wicked are powerful, transgression increaseth; But the righteous shall see their fall.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Chastise thy son, and he will give thee rest; Yea, he will give delight to thy soul.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Where there is no vision, the people become unruly; But he that keepeth the law, happy is he.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
A servant will not be corrected by words; For, though he understand, he will not obey.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Seest thou a man hasty in his words? There is more hope of a fool than of him.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
He that bringeth up his servant delicately from childhood Shall have him become a son at the last.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
An angry man stirreth up strife, And a passionate man aboundeth in transgression.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
A man's pride will bring him low; But he that is of a humble spirit shall obtain honor.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
He who shareth with a thief hateth himself: He heareth the curse, but maketh no discovery.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
The fear of man bringeth a snare; But whoso putteth his trust in the LORD shall be safe.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Many are they who seek the ruler's favor; But every man's judgment cometh from the LORD.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
As the unjust man is an abomination to the righteous, So the upright in his way is an abomination to the wicked.