< Példabeszédek 29 >

1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
He that being often reproved hardeneth his neck, shall suddenly be destroyed, and without remedy.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
When the righteous increase, the people rejoice; but when the wicked beareth rule, the people mourn.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Whoso loveth wisdom rejoiceth his father; but he that is a companion of harlots destroyeth [his] substance.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
A king by just judgment establisheth the land; but he that taketh gifts overthroweth it.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
A man that flattereth his neighbour spreadeth a net for his steps.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
In the transgression of an evil man there is a snare; but the righteous shall sing and rejoice.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
The righteous taketh knowledge of the cause of the poor; the wicked understandeth not knowledge.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Scornful men set the city in a flame; but the wise turn away anger.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
If a wise man contendeth with a fool, whether he rage or laugh, [he] hath no rest.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
The bloodthirsty hate the perfect, but the upright care for his soul.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
A fool uttereth all his mind; but a wise [man] keepeth it back.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
If a ruler hearken to lying words, all his servants are wicked.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
The indigent and the oppressor meet together; Jehovah lighteneth the eyes of them both.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
A king that faithfully judgeth the poor, his throne shall be established for ever.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
The rod and reproof give wisdom; but a child left [to himself] bringeth his mother to shame.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
When the wicked increase, transgression increaseth; but the righteous shall see their fall.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Chasten thy son, and he shall give thee rest, and shall give delight unto thy soul.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Where there is no vision the people cast off restraint; but happy is he that keepeth the law.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
A servant is not corrected by words: he understandeth indeed, but he will not answer.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Hast thou seen a man hasty in his words? there is more hope of a fool than of him.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
He that delicately bringeth up his servant from a child, shall in the end have him as a son.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
An angry man exciteth contention; and a furious man aboundeth in transgression.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
A man's pride bringeth him low; but the humble in spirit shall obtain honour.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Whoso shareth with a thief hateth his own soul: he heareth the adjuration, and declareth not.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
The fear of man bringeth a snare; but whoso putteth his confidence in Jehovah is protected.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Many seek the ruler's face; but a man's right judgment is from Jehovah.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
An unjust man is an abomination to the righteous; and he that is of upright way is an abomination to the wicked [man].

< Példabeszédek 29 >