Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Den Mand, som forhærder sin Nakke, vil tidt blive straffet; hastelig skal han sønderknuses, og der skal ingen Lægedom være.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Naar der bliver mange retfærdige, skal Folket glædes; men naar en ugudelig hersker, skal Folket sukke.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
En Mand, som elsker Visdom, glæder sin Fader; men hvo, som omgaas med Skøger, vil øde sit Gods.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
En Konge befæster Landet ved Ret; men en Mand, som tager Gaver, nedbryder det.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
En Mand, som smigrer for sin Næste, udbreder et Garn for hans Fødder.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Den onde Mands Overtrædelse er ham en Snare; men den retfærdige kan fryde og glæde sig.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
En retfærdig kender de ringes Sag; den ugudelige forstaar sig ikke paa Kundskab.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Mænd, som ere Spottere, ophidse en Stad; men de vise stille Vreden.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Naar en viis Mand gaar i Rette med en taabelig Mand, bliver denne vred og ler, og der bliver ingen Ro.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Blodgerrige Mænd hade den retsindige; men de oprigtige drage Omhu for hans Liv.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
En Daare udlader al sin Hidsighed, men en viis skal omsider stille den.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Naar en Hersker agter paa Løgnens Ord, blive alle hans Tjenere ugudelige.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
En fattig og en Undertrykker mødes; Herren giver begges Øjne Lys.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
En Konge, som dømmer de ringe efter Sandhed, hans Trone skal stadfæstes evindelig.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Ris og Revselse give Visdom; men en Dreng, som overlades til sig selv, beskæmmer sin Moder.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Naar der bliver mange ugudelige, bliver der megen Overtrædelse; men de retfærdige skulle se paa deres Fald.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Tugt din Søn, saa skal han skaffe dig Ro og bringe din Sjæl Glæder.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Naar der ikke er profetiske Syner, bliver et Folk tøjlesløst; men den, som bevarer Loven, han er lyksalig.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Med Ord tugtes ikke en Træl; thi han mærker det nok og svarer ikke.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Ser du, at en Mand er hastig i sine Ord, da er der mere Forhaabning om en Daare end om ham.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Forkæler en sin Træl fra hans Ungdom af, da vil han til sidst være en Søn.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
En vredagtig Mand opvækker Trætte, og en hidsig Mand begaar megen Overtrædelse.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Menneskets Hovmod nedtrykker ham; men den ydmyge vinder Ære.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Hvo som deler med en Tyv, hader sin Sjæl; han hører Besværgelsen og giver det ikke til Kende.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
At forfærdes for et Menneske fører i Snare; men den, som forlader sig paa Herren, bliver beskærmet.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Mange søge en Herskers Ansigt; men fra Herren er en Mands Ret.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
En uretfærdig Mand er de retfærdige en Vederstyggelighed; og den, hvis Vej er ligefrem, er den ugudelige en Vederstyggelighed.
