< Példabeszédek 29 >
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Ang tawo nga midawat ug daghang mga pagbadlong apan nagpatikig sa iyang liog moabot ang higayon nga mapukan ug dili na gayod maayo.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Kung kadtong nagabuhat ug matarong modaghan, maglipay ang katawhan, apan kung ang daotan nga tawo ang magmamando, manghupaw ang katawhan.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Si bisan kinsa nga nahigugma sa kaalam makalipay sa iyang amahan, apan siya nga nagkig-uban sa mga nagbaligya ug dungog nagaguba sa iyang bahandi.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Ang hari magtukod sa yuta pinaagi sa katarong, apan siya nga gusto makasapi maoy moguba niini.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Ang tawo nga nag-ulog-ulog sa iyang silingan sama lamang nga nagbukhad ug pukot alang sa iyang mga tiil.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Malit-ag ang tawong daotan pinaagi sa iyang kaugalingon nga sala, apan siya nga nagbuhat ug matarong mag-awit ug magmalipayon.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Siya nga nagbuhat ug matarong nag-amping sa katungod sa mga kabos; ang tawong daotan dili makasabot niana nga kahibalo.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Ang mga matamayon nagbutang ug kalayo sa siyudad, apan kadtong maalamon molikay sa kapungot.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Kung adunay panaglalis sa tawong maalamon ug sa buangbuang, masuko lamang siya ug mokatawa, ug wala gayoy pagpahulay.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Ang mga mamumuno magdumot kaniya nga walay sala ug pangitaon ang kinabuhi sa mga matarong.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Ipakita gayod sa buangbuang ang tanan niyang kasuko, apan ang tawong maalamon makapugong niini ug mapailubon sa iyang kaugalingon.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Kung ang magmamando magtagad sa mga bakak, ang tanan niyang mga kadagkoan mahimong daotan.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Ang tawong kabos ug ang madaogdaogon managsama lamang, kay si Yahweh ang naghatag ug kahayag sa ilang mga mata.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Kung maghukom ang hari sa mga kabos pinaagi sa kamatuoran, matukod ang iyang trono hangtod sa kahangtoran.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Ang bunal ug ang pagpadlong mohatag ug kaalam; apan ang bata nga gilikay gikan sa pagpanton magpakaulaw sa iyang inahan.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Kung ang mga tawong daotan anaa sa gahom, modagsang ang pagpakasala, apan kadtong nagbuhat ug matarong makakita sa pagkapukan sa mga tawong daotan.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Pantuna ang imong anak nga lalaki ug papahulayon ka niya; ug magdala siya ug kalipay sa imong kinabuhi.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Diin wala nay makita nga mga pagpanagna ang mga tawo managdagan, apan bulahan siya nga nagtuman sa balaod.
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Dili nimo mabadlong ang mga ulipon pinaagi sa mga pulong, bisan tuod makasabot siya, magpakahilom lamang gihapon.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Nakakita na ba ka ug tawo nga madali-dalion sa iyang gipamulong? Mas aduna pay paglaom ang usa ka buangbuang kaysa kaniya.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Siya nga mapatuyangon sa iyang ulipon gikan sa iyang pagkabatan-on, adunay kasamok sa kaulahian niini.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Ang masuk-anon nga tawo makapukaw sa panagbingkil ug ang hanas sa kaligutgot makahimo ug daghang mga sala.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Ang garbo sa tawo makapaubos kaniya; apan siya nga adunay mapainubsanon nga espiritu mapasidunggan.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Siya nga makig-uban sa mga kawatan masilag sa iyang kaugalingon nga kinabuhi; madungog niya ang pagtunglo ug walay ikasulti.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Ang kahadlok sa tawo naghimo ug lit-ag, apan siya nga mosalig kang Yahweh mapanalipdan.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Daghan ang nagapangita sa dagway sa magmamando, apan gikan kang Yahweh moabot ang katarong alang kaniya.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Ang walay katarong nga tawo gidumtan niadtong nagbuhat ug matarong, apan siya nga matarong ang dalan gidumtan sa mga tawong daotan.