Példabeszédek 29
1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Məzəmmətlərə baxmayıb dikbaşlıq edən Birdən yıxılıb çarəsiz qalar.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Salehlər artanda xalq sevinər, Pis hökmdar olanda xalq nalə çəkər.
3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Hikmət sevən atasını sevindirər, Fahişələrə aşna olanın əlindən var-yoxu gedər.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Padşah ölkəni ədalətlə möhkəmləndirər, Ağır vergilər qoyansa ölkəni süqut etdirər.
5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Bir kişi ki qonşusunu yağlı dilə tutur, Onun addımları üçün tor qurur.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Pisin günahı özünə tələdir, Saleh sevincindən haray çəkir.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Saleh kasıbların haqqını görür, Pis adam bunu dərk etmir.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Rişxəndçilər şəhəri çaxnaşdırar, Hikmətlilər isə qəzəbi yatırar.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Hikmətli səfehi məhkəməyə versə, Səfeh coşub lağ edər, dinclik gedər.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Qana susayanlar kamil insana nifrət edər, Əməlisalehlər can qurtarar.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Axmaq həddini aşıb özündən çıxar, Hikmətli səbirli dayanar.
12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Hökmdar yalan sözə qulaq asarsa, Bütün xidmətçiləri şər insana çevrilər.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Yoxsul insan və zalım bir-birinə bir şeydə bənzəyir: Hər ikisinin gözlərini işıqlandıran Rəbdir.
14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
Padşah kasıblara həqiqətlə hökm versə, Taxtı əbədi möhkəmlənər.
15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Kötək və məzəmmət hikmət gətirər, Özbaşına qalan uşaq anasını rüsvay edər.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Pislər çoxalanda cinayət artar, Salehlər görəcək ki, onlar necə yıxılacaqlar.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Oğluna tərbiyə ver ki, canın dinc olsun, Könlün bundan ləzzət alsın.
18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
İlahi söz nazil olmayanda xalqda hərc-mərclik olar. Qanuna əməl edən nə bəxtiyardır!
19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Qula sözlə tərbiyə vermək olmaz, Çünki başa düşsə belə, qulaq asmaz.
20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Düşünmədən danışana baxmısanmı? Axmağa ondan artıq ümid var.
21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Kim ərköyün qul böyütsə, Axırda bu ona dərd verər.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Qəzəbli insan dava yaradar, Kəmhövsələ günahı artırar.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
İnsanı təkəbbürü alçaldar, İtaətkar şərəfə çatar.
24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Oğruya qoşulan öz-özünə düşməndir, And içsə də, məhkəmədə həqiqəti söyləməz.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
İnsandan qorxan özünü tələyə salar, Amma Rəbbə güvənən arxayın yaşar.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Çoxu hökmdarın hüzurunu arzular, Amma insan ədaləti Rəbdə tapar.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Salehlər haqsızlardan, Pis insanlarsa əməlisalehlərdən ikrah edər.
